Ahogy arról az Infostart elsők között beszámolt, újabb egyeztetés volt az Energiaügyi Minisztériumban a napelemekről, pontosabban arról, hogy mikortól, kiknek és milyen feltételekkel folytatódhat a napelem-telepítés.

Hétfőn a minisztérium azt ismertette, hogy "az éves szaldóelszámolás fenntartása minden háztartási méretű kiserőműre érvényes. Az általános határidők betartása esetén a családokon kívül a további üzemeltetők (köztük például vállalkozások, önkormányzatok és intézmények) napelemes rendszerei is a kedvezőbb elszámolásban maradhatnak". Megerősítették, hogy még tíz évig lesz éves szaldó azoknak, akik már beadták a telepítési kérelmet.

Az Energiaügyi Minisztérium írt a rendszerhasználati díjról is, pontosabban a bruttó elszámolásról, amely az újonnan bejelentkezők számára kötelező. Részleteket azonban nem közöltek.

A tárgyaláson részt vevő Szilágyi László, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség alelnöke az InfoRádióban elmondta, a legutóbbi egyeztetésük után az Energiaügyi Minisztérium elfogadta a szövetség javaslatát, az éves szaldóelszámolás fenntartásáról. Emellett pontosították a rendszerhasználati díjjal kapcsolatos kérdéseket is, mert a megjelent rendeletmódosítás után nem volt egyértelmű, hogy a rendszerhasználati díjat kinek kell pontosan megfizetnie. A minisztérium megerősítette azt a szándékát, hogy a rendszerhasználati díjat soha nem a termelő, hanem a fogyasztó fizeti, szaldós elszámolás esetén

csak a többletfogyasztás után kell megfizetni.

A képet kicsit kissé árnyalja, hogy a megbeszélésen részt vevő Steiner Attila államtitkár azt mondta, "a rendeletet az MEKH hozta, bár a szándékukban biztos".

Tehát ez a rendelet értelmezhető úgy is, hogy nemcsak a vásárláskor, hanem a betápláláskor is kellene rendszerhasználati díjat fizetni, amely jelenleg 5-6-szor nagyobb, mint magának az áramnak az ára. Leegyszerűsítve: 5 forint az áram ára, és 31 forint a rendszerhasználati díj. Magyarán betáplálás esetén még a napelemes fizetne 20-25 forintot a szolgáltatónak. Ilyen esetben, gazdasági alapon, érdemes volna leállítani a rendszert és nem termelni.

Szilágyi László is írt már a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak ebben az ügyben, de még nem kapott pontos választ.

Állami támogatással készült HMKE-k sorsa

Lényeges kérdés még a 100 százalékos állami támogatással épület háztartási méretű kiserőművek sorsa, mert ezek esetében a szerződés úgy szól, hogy bruttó elszámolás bevezetése esetén arra át kell térni. A minisztériumi válasz szerint "a folyamatban lévő lakossági napelemes pályázaton nyertes beruházások a kormányzati szándék szerint szintén éves elszámolásban működhetnek az üzembe helyezésüktől számított tíz éven át".

Szilágyi László ennek kapcsán arról számolt be, hogy a tárca tájékoztatása szerint elkezdték az egyeztetést az Európai Bizottsággal ügyben, hogy azok a napelemes háztartások, amelyek korábban 100 százalékos pályázatban szerezték meg a napelemes rendszerüket, szintén éves szaldóban maradhassanak a jövőben.

Az alelnök elmondta, a minisztérium javaslatokat kért arra, hogy a 2021. január 1-je után életbe lépő bruttó elszámolás hogyan lehet még vonzóbb a napelemesek számára. Mint fogalmazott, a legfontosabb az lenne, hogy az arány az eladott és a vásárolt áram ára között ne legyen nagyon magas.

A jelenlegi 36 vagy 70 forintos áramárhoz képest a szövetség szerint a tervezett öt forint nagyon alacsony,

ezért nem megfelelő arra, hogy a napelemes beruházások záros határidőn belül, például 10 év alatt megtérüljenek.

"Mi azt kértük, többek között, hogy ez a tervezett ár mindenképpen magasabb összeg legyen és legalább a piaci átlagárhoz közelítsen" – mondta

A szövetség másik javaslata, hogy a háztartások értékesíthessék a megtermelt áramot akár energiakereskedő cégeknek is magasabb, a piacihoz közeli áron, s ezáltal a háztartásnál megtermelt áram eljuthasson akár egy ipari fogyasztóhoz. Ehhez energiaközösség kellene, olyan, amikor egy területen több napelem-tulajdonos összefogva közösen értékesíthetné az áramot – ennek jelenleg jogi akadályai vannak.

Szilágyi László azt is elárulta, hogy nincs még vége az egyeztetéseknek, a jövő héten újra a tárgyalóasztalhoz ülhetnek, és ezúttal a szövetség kérésére a tavaly novemberben bevezetett visszatáplálási korlátozás feloldása és annak ütemezése lesz a téma.