eur:
408.04
usd:
375.16
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Interest rate financial and mortgage rates concept. Hand putting wood cube block increasing on top with icon percentage symbol upward direction
Nyitókép: marchmeena29/Getty Images

Elemző: Nem várt adat jött, de nincs veszélyben a kormány év végi inflációs célja

A vártnál kisebb mértékben csökkent Magyarországon az infláció augusztusban, ugyanis a fogyasztói árindex 16,4 százalék volt. A szakértők ennél alacsonyabb értéket vártak. A Portfolio elemzője azt mondta az InfoRádióban: meglepetés, hogy két havi csökkenés után – ha kismértékben is – augusztusban ismét emelkedtek az élelmiszerárak.

Ahogy arról az Infostart is beszámolt, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteki közlése szerint a fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,7 százalékkal nőttek, ezen belül a ruházkodási cikkek 1,6 százalékkal kevesebbe kerültek.

Az élelmiszerek ára 19,5 százalékkal emelkedett 2022 augusztusához viszonyítva. Ezen belül leginkább a cukoré (67,9 százalék), a büféáruké (29,6 százalék), a csokoládé és kakaóé (25,8 százalék), a péksüteményeké (20,1 százalék), a párizsi és kolbászé (19,7 százalék). A termékcsoporton belül a liszt ára 10,4 százalékkal csökkent. Egy hónap alatt, 2023 júliusához képest az élelmiszerek átlagosan 0,3 százalékkal drágultak.

Beke Károly azt mondta az InfoRádióban, hogy „felemásan lehet értékelni” a pénteken reggel megjelent inflációs adatot. Azt pozitívumnak tartja, hogy folytatódott az elmúlt időszakban tapasztalt tendencia, tovább esett a magyar infláció a júliusi 17,6 százalékról. Ám az elemzők ennél

nagyobb mértékű visszaesést vártak, átlagosan 16,2 százalékost.

Az egyes szakértői előrejelzések közül a 16,5 százalék volt a legmagasabb. „Azt lehet mondani, hogy gyakorlatilag az előrejelzési sáv tetején van a most megjelent tényadat, vagyis jó hír, hogy csökken az infláció, de talán nem annyira, mint azt néhányan várták” – fogalmazott a Portfolio elemzője.

Elsősorban az élelmiszerek drágulása miatt született ilyen adat. Júniusban és júliusban havi alapon már árcsökkenés érvényesült az élelmiszerek esetében, augusztusban viszont újra emelkedtek az élelmiszerárak.

Beke Károly elmondta: ebben a kategóriában éves alapon 19,5 százalékos volt az áremelkedés. Ez főként a bázishatás miatt csökkent tovább, de az figyelmeztető jel lehet, hogy két hónapnyi árcsökkenés után ismét emelkedett az élelmiszerek ára.

Az elemző szerint a következő hónapokban arra lehet számítani, hogy az év végére nem fog veszélybe kerülni a kormány által kijelölt egy számjegyű infláció elérése. Az elemzők többsége szerint várhatóan

november környékén valósulhat meg a 10 százalék alatti éves inflációs ráta.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a pénteki inflációs adat megjelenését követően közölte: a kormány intézkedéseinek köszönhetően már hét hónapja tart az árak trendszerű csökkenése, amelyhez a kötelező akciózás bevezetése, majd mértékének 10 százalékról 15 százalékra emelése, valamint az online árfigyelő is jelentősen hozzájárult.

A tárcavezető úgy fogalmazott: jelentős mérföldkő, hogy az élelmiszer-infláció augusztusban 20 százalék alá, 19,5 százalékra süllyedt, azaz a kormány intézkedései a szankciós élelmiszer-inflációt a decemberi 44,8 százalékos csúcsához képest már kevesebb mint a felére vágták vissza. Mindez élénkítheti a keresletet, ezzel is segítve a fogyasztás ismételt bővülését.

Az adatok kapcsán kiemelte, hogy „a kormányzati intézkedések továbbra is hatékonyak, folyamatosan szorítják le az árakat, a kereskedelmi üzletek között öldöklő a küzdelem. Ugyanakkor az augusztusi inflációs eredmény közel 0,4 százalékponttal magasabb szintet ért el, mint azt a kormányzat várta, ezt pedig a magas üzemanyagárak okozták.” Nagy Márton hozzátette: mindennek ellenére sem került veszélybe, hogy a kormány év végéig egy számjegyűre csökkentse az inflációt, azonban ez az ismertetett okokból minden bizonnyal nem októberben valósul meg.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 4. 20:22
×
×
×
×