Ahogy arról az Infostart is beszámolt, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteki közlése szerint a fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,7 százalékkal nőttek, ezen belül a ruházkodási cikkek 1,6 százalékkal kevesebbe kerültek.
Az élelmiszerek ára 19,5 százalékkal emelkedett 2022 augusztusához viszonyítva. Ezen belül leginkább a cukoré (67,9 százalék), a büféáruké (29,6 százalék), a csokoládé és kakaóé (25,8 százalék), a péksüteményeké (20,1 százalék), a párizsi és kolbászé (19,7 százalék). A termékcsoporton belül a liszt ára 10,4 százalékkal csökkent. Egy hónap alatt, 2023 júliusához képest az élelmiszerek átlagosan 0,3 százalékkal drágultak.
Beke Károly azt mondta az InfoRádióban, hogy „felemásan lehet értékelni” a pénteken reggel megjelent inflációs adatot. Azt pozitívumnak tartja, hogy folytatódott az elmúlt időszakban tapasztalt tendencia, tovább esett a magyar infláció a júliusi 17,6 százalékról. Ám az elemzők ennél
nagyobb mértékű visszaesést vártak, átlagosan 16,2 százalékost.
Az egyes szakértői előrejelzések közül a 16,5 százalék volt a legmagasabb. „Azt lehet mondani, hogy gyakorlatilag az előrejelzési sáv tetején van a most megjelent tényadat, vagyis jó hír, hogy csökken az infláció, de talán nem annyira, mint azt néhányan várták” – fogalmazott a Portfolio elemzője.
Elsősorban az élelmiszerek drágulása miatt született ilyen adat. Júniusban és júliusban havi alapon már árcsökkenés érvényesült az élelmiszerek esetében, augusztusban viszont újra emelkedtek az élelmiszerárak.
Beke Károly elmondta: ebben a kategóriában éves alapon 19,5 százalékos volt az áremelkedés. Ez főként a bázishatás miatt csökkent tovább, de az figyelmeztető jel lehet, hogy két hónapnyi árcsökkenés után ismét emelkedett az élelmiszerek ára.
Az elemző szerint a következő hónapokban arra lehet számítani, hogy az év végére nem fog veszélybe kerülni a kormány által kijelölt egy számjegyű infláció elérése. Az elemzők többsége szerint várhatóan
november környékén valósulhat meg a 10 százalék alatti éves inflációs ráta.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a pénteki inflációs adat megjelenését követően közölte: a kormány intézkedéseinek köszönhetően már hét hónapja tart az árak trendszerű csökkenése, amelyhez a kötelező akciózás bevezetése, majd mértékének 10 százalékról 15 százalékra emelése, valamint az online árfigyelő is jelentősen hozzájárult.
A tárcavezető úgy fogalmazott: jelentős mérföldkő, hogy az élelmiszer-infláció augusztusban 20 százalék alá, 19,5 százalékra süllyedt, azaz a kormány intézkedései a szankciós élelmiszer-inflációt a decemberi 44,8 százalékos csúcsához képest már kevesebb mint a felére vágták vissza. Mindez élénkítheti a keresletet, ezzel is segítve a fogyasztás ismételt bővülését.
Az adatok kapcsán kiemelte, hogy „a kormányzati intézkedések továbbra is hatékonyak, folyamatosan szorítják le az árakat, a kereskedelmi üzletek között öldöklő a küzdelem. Ugyanakkor az augusztusi inflációs eredmény közel 0,4 százalékponttal magasabb szintet ért el, mint azt a kormányzat várta, ezt pedig a magas üzemanyagárak okozták.” Nagy Márton hozzátette: mindennek ellenére sem került veszélybe, hogy a kormány év végéig egy számjegyűre csökkentse az inflációt, azonban ez az ismertetett okokból minden bizonnyal nem októberben valósul meg.