A gazdasági miniszter magyarázata szerint a profit hajtotta infláció úgy néz ki, hogy amikor egy inflációs emelkedő környezetben megteheti valaki, árat emel, nem akadályozza senki, az emberek meg kifizetik.

A Gazdasági Versenyhivatal elnöke, Rigó Csaba az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta: "Látszik, hogy 2021 októberétől indult egy emelkedő inflációs pálya, ami oda vezetett, hogy 2022 harmadik-negyedik negyedévében már kimutatható volt, hogy a bruttó működési eredmény és vegyes jövedelem alakulása a régióban nálunk a legmagasabb, tehát a legnagyobb a profit. És ezt még 2022-ben, a karácsonyi nagybevásárláskor is tették. Akkor is, amikor

ott volt az első intő jel, és 7 százalékkal csökkent a forgalom decemberben. Ennek ellenére mindenki profitmaximalizálásra törekedett.

Felmerül a kérdés, hogy ársapka mellett volt-e profitmaximalizálás; nem azon az árun volt, volt máson. Mi azt láttuk, hogy a kiskereskedelmi szektor az ársapkás intézkedések miatt szenvedett el veszteségeket, de ennek a veszteségnek a mértéke messze nem volt akkora összességében az ársapkák idején, mint ami profitot a megelőző három évben besöpörtek a multik és kivittek az országból, jobb esetben fejlesztésre fordítottak" - ecsetelte Rigó Csaba.

A kiugróan magas (48 százalék) élelmiszer-infláció okaként tehát azt jelölte meg az aszályon, a magas energiaárakon és a forint-euró árfolyamon kívül, hogy a profithajhászás inflációt generált. Ezzel kapcsolatban konkrétumaik is vannak.

"Hogyne találtunk volna erre példát! A 20 százalékos zsírtartalmú tejfölnél - 11 nagy cég átlagáraival dolgoztak - a bruttó árrés úgy alakult, hogy míg 2019-2021-ben egy viszonylag normál értéken volt a kiskereskedők nyeresége, az megötszöröződött 2022-re. Szétterítették a veszteséget. De említhetném a félzsíros túrót is, ott azt láttuk, hogy megháromszorozódott a beépített nyereség a bruttó árrésbe" - mutatott rá.

Azt elismerte ugyanakkor, hogy a bruttó árrés fedez jogos költségeket is,

• a munkaerő,
• az energia,
• az üzemeltetés,
• az operatív költség

is elszállt. De megjegyezte: a nyereség ad mozgásteret, főleg felfúvódó inflációs időszak esetén.

Megemlítette még a trappista egekbe emelt árát is: "mindenki gondoljon vissza, hogy mikor nem vásárolt trappista sajtot. Hol vannak a határok? Nem jogszerűtlen ez, de árspekuláció; a vevői tolerancia szabja meg a határt - ha már nem vesszük meg a terméket ilyen áron, forgalomcsökkenés következik be".

Szólt az online árfigyelő rendszer működésének egy hónapos tanulságairól is.

"Több mint 753 ezren fordultak meg az oldalon, ennyi egyedi látogatója volt, több mint 52 millió letöltést kezdeményeztek. 62 termékkategóriában több száz termékre kulcsszavas keresés is irányult" - újságolta.

Hogy a kereskedők a GVH szerint hogyan határozzák meg egy-egy termék napi árát, arról azt mondta, valamennyi kereskedő szoftveresen biztosítja az adatokat, nincs kézi feltöltés napi szinten, a kereskedők feltöltik éjfélig a termékek árát.

"Amikor bejöttek az adatok, a rendszer még nem mutatta meg, csak hajnalban, amikor élesednek az árak.

A konkurensek is csak így ismerhetik meg egymás árait"

- világított rá.

A rendszer folyamatosan fejlődik, így válik lehetővé

• a térképes szűkítés
• a bevásárlólista szerkesztése és összevetése az egyes boltok esetében.

Mindennek remélt eredménye az lesz, hogy látszani fog, hogyan csökken a termékek ára.

Az a cél, hogy a rendszer meg tudja tervezni az optimális bevásárlást értelmes közelségben, ne kelljen papírt, táblázatot, tollat használni.

A rendszer már azt is tudja, mi kell az embereknek: a tej, a tejtermékek, a tojás például nagyon mennek, főleg ezekre keresnek az emberek.

Hogy bővíthető-e az figyelt árú termékek köre, az Nagy Márton gazdasági minisztertől függ - mondta el Rigó Csaba, megjegyezve: felmerült egy olyan igény a felhasználók részéről, hogy az adott termékekről több információ álljon rendelkezésre a rendszerben, például hogy egy tej laktózmentes-e.