Az ügy előzménye, és erről többször is írtunk az Infostarton, hogy a Kormányinfón rákérdeztek az úgynevezett csavaros számlák ügyére. Gulyás Gergely azt mondta, hogy "...sokan vannak olyan helyzetben, hogy egyszerre csak átlépték a rezsicsökkentett összeg határát. Az átalányosok közül 90 ezer ügyfelet érint a vonal átlépése. A többieket azonban nem. A 90 ezer embernél speciális szabályok kellenek, ezért 2 havi részletfizetésre lett lehetőség".

Ez azt jelenti, hogy az állami energiavállalat döntését a Miniszterelnökséget vezető miniszter már korábban tudta.

A cég egyébként most az írta: külön elbírálás nélkül

akár 12 hónapos részletfizetést is igényelhetnek az MVM azon átalánydíjas ügyfelei, akik az elmúlt hónapokban történt elszámolást követően részszámláik összegének jelentős növekedését tapasztalták,

mert a július 31-ig tartó kedvezményes időszak végéig már nem maradt elegendő kedvezményes földgázmennyiségük.

Az MVM 1,7 millió átalánydíjas ügyfeléből 90 ezret érint a jelenlegi számlázással kapcsolatos kérdés - tudatták. Az érintett ügyfelek a helyzetükhöz legjobban igazodó egyéb számlázási megoldás kiválasztását is kérhetik a társaság ügyfélszolgálatán, telefonon vagy személyesen.

Hozzátették: a tényleges éves elszámolás alapján a 90 ezer ügyfél a rezsivédett mennyiség egészét vagy jelentős részét már elhasználta, jellemzően a téli hónapokban. A magasabb összegek oka, hogy a július 31-ig tartó kedvezményes időszakra így kevés rezsivédett áron elszámolható mennyiség maradt, vagy egyáltalán semennyi.

Az átlagfogyasztásig fizetendő rezsicsökkentett ár az augusztus 1-jétől kezdődő új rezsiévben is biztosított minden magyar családnak - hangsúlyozzák a közleményben.

Mindez csak azért érdekes, mert olyanok is kaptak ilyen, 100 ezer forintnál is magasabb horrorszámlákat, akik amúgy kevesebbet fogyasztottak a rezsivédettnek mondott 1729 köbméternél.

A jelenség egyébként ebben a cikkünkben írtunk részletesen:

Az átlagfogyasztásig fizetendő rezsicsökkentett ár az augusztus 1-jétől kezdődő új rezsiévben is biztosított minden magyar családnak - hangsúlyozza most a közleményben az MVM. Ez a kijelentés azért nem teljes, mert a kedvezményes időszakot tavaly augusztus 1-től július 31-ig határozták meg, pontosabban azt a gázmennyiséget, ráadásul nem köbméterben, hanem MJ-ban, amelyet támogatottnak hívnak. A kormány végig azt kommunikálta, hogy az átlagfogyasztásig szól a rezsicsökkentett ár, de az elmúlt fűtési időszakban a magánháztartások több mint 20 százalékkal csökkentették a fogyasztást. A kérdés tehát az, hogy az augusztus 1-től induló új számlázási évben mit tekintenek majd átlagfogyasztásnak. Erről egyelőre nem jött ki egyértelmű rendelet.

A gáz világpiaci ára egyébként jelenleg alacsony.

A holland tőzsdei ár a 2018 októberi szinten van,

amely 25-26 eurón van megawattóránként. Tavaly nyáron pár napig ez az érték 350 euróig is felugrott, amikor Oroszország már alig szállított gázt Európának. Más kérdés, hogy a magyar kormány akkoriban vásárolhatott be orosz gázból. A pontos árfolyamot azóta sem közölték.

Kormányzati emberek legutóbb július 20-án beszéltek a gázellátásról. Akkor Lantos Csaba energiaügyi miniszter Tusnádfürdőn azt fejtegette, hogy a gázfogyasztás csökkenő tendenciát mutat, a pandémia előtt 11,5 milliárd köbméter volt a fogyasztás, idén 9 milliárd alatt leszünk.

Kitért arra is: azért támadják a magyar rezsicsökkentést, mert jól sikerült "a termék". Megvalósult a hosszú távú áramvásárlási szerződés és az "ársimítás", amivel nem tudnak Brüsszelben mit kezdeni, "ezt sem lenyelni, sem kiköpni nem tudják".

Ami az oroszországi vásárlásokat illeti Menczer Tamás államtitkár úgy fogalmazott: "Az ellátásbiztonságot tartják szem előtt, ez a magyar érdek. "Itt nem babra megy a játék, orosz olaj és gáz nélkül iszonyú nehéz helyzetben lennének" - állt az MTI tudósításában.

Megszólalt Németh Szilárd, a rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos is, aki arról beszélt, hogy nagyon magas átlagfogyasztási értéket határoztak meg a támogatott árnál. Ennek köszönhetően a gáz esetében a háztartások 80, a villamos energia esetében a háztartások 65 százalékánál nem változott egy fillérrel sem a rezsiköltség. Ugyanakkor a rezsicsökkentés "fúrása" nem csupán az árakról szól, ennek nemcsak szociális dimenziója van, hanem szuverenitási kérdés is - tette hozzá, hangsúlyozva: elsődleges, hogy "ezt mi határozzuk meg".