Friss foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adatokkal érkezett a KSH.
A munkanélküliek száma júniusban 187 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,8 százalék volt. A április-júniusi időszakban a 15-74 éves munkanélküliek száma 36 ezerrel, 193 ezerre, míg a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal, 3,9 százalékra nőtt az előző év azonos időszakához képest - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A 15-24 évesek munkanélküliségi rátája 13,9 százalék volt. Az összes munkanélküli 21,3 százaléka ebből a korcsoportból került ki. A 25-54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 0,6 százalékponttal, 3,4 százalékra emelkedett, míg az 55-74 éveseké lényegében nem változott, 2,8 százalék volt.
Júniusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 766 ezer volt, 51 ezerrel több, mint egy éve. Az április-júniusi háromhónapos időszakban a foglalkoztatottak létszáma 31 ezerrel több, 4 millió 724 ezer volt.
Míg a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 31 ezerrel, a külföldön dolgozóké pedig 7 ezerrel nőtt, addig a közfoglalkoztatottaké 7 ezerrel csökkent.
A 15-64 évesek közül 4 millió 604 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 74,7 százalék volt.
KezdőlapGazdaságA 15-64 évesek háromnegyede dolgozik Magyarországon
Skóciában és Walesben parlamenti, Angliában tanácsi választásokat tartanak csütörtökön. Gálik Zoltán az InfoRádióban azt mondta, egyes előrejelzések szerint akár 2000 képviselői mandátumot is veszíthet a Munkáspárt, aminek komoly következményei lehetnek Keir Starmerre nézve is. A Budapesti Corvinus Egyetem docense beszélt arról is, milyen esélyei lehetnek az egyre népszerűbb, Nigel Farege vezette Reform UK-nak.
A leendő magyar kormányfő olaszországi útja során találkozott az olasz miniszterelnökkel. Elmondása szerint sikeres és előremutató tárgyalást folytattak, egyúttal meg is hívta Magyarországra.
Hiába az újabb tárgyalási kör, továbbra sem engednek a felek az Egyesült Államok és az Európai Unió között köttetett vámpaktumból. Bár az Ursula von der Leyen vezette Bizottságnak papíron kivitelezhetőnek tűntek a tervei, Donald Trump amerikai elnök húzásai lehetetlenné tették, hogy az uniós vezetők és törvényhozók szó nélkül belemenjenek az első pillantásra rendkívül előnytelen alkuba. Míg az EU kereskedelmi biztos régóta konzekvensen a végrehajtás mellett kardoskodik, a beígért vámkedvezmények végrehajtása mellett, Trump mozgástere azonban jelentősen összezsugorodott, mióta elkaszálták korábbi vámtételeit. Ebben a helyzetben az EU-n belüli eltérő elvárások és az amerikai elnök fenyegetései nehezen kikezdhető okokat szolgáltatnak a további időkérésre. Akár tudatos a stratégia, akár tanult tehetetlenség, a két fél kereskedelmi kapcsolatai úgy tűnik, már nem a megbízhatóságon, hanem azon múlnak, hogy az USA jogrendszere meddig bírja az elnök által egy személyben elgondolt azonnali vámintézkedéseket.