Friss foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adatokkal érkezett a KSH.
A munkanélküliek száma júniusban 187 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,8 százalék volt. A április-júniusi időszakban a 15-74 éves munkanélküliek száma 36 ezerrel, 193 ezerre, míg a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal, 3,9 százalékra nőtt az előző év azonos időszakához képest - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A 15-24 évesek munkanélküliségi rátája 13,9 százalék volt. Az összes munkanélküli 21,3 százaléka ebből a korcsoportból került ki. A 25-54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 0,6 százalékponttal, 3,4 százalékra emelkedett, míg az 55-74 éveseké lényegében nem változott, 2,8 százalék volt.
Júniusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 766 ezer volt, 51 ezerrel több, mint egy éve. Az április-júniusi háromhónapos időszakban a foglalkoztatottak létszáma 31 ezerrel több, 4 millió 724 ezer volt.
Míg a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 31 ezerrel, a külföldön dolgozóké pedig 7 ezerrel nőtt, addig a közfoglalkoztatottaké 7 ezerrel csökkent.
A 15-64 évesek közül 4 millió 604 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 74,7 százalék volt.
KezdőlapGazdaságA 15-64 évesek háromnegyede dolgozik Magyarországon
Átalakulóban vannak a közvélemény-kutatási módszerek, mivel egyre kevesebben hajlandók elárulni, hogy mely pártra szavaznának. A kutatócégek összefogást sürgetnek a szakmai hitelesség visszaszerzése és megtartása érdekében. Egyebek közt ezt hangoztatták a jelentősebb közvélemény-kutató cégek vezetői a Századvég Alapítvány konferenciáján.
Európai fizetéseket, európai nyugdíjat, európai egészségügyet, európai béreket sürgetett a Demokratikus Koalíció, az MSZP és a Párbeszéd európai parlamenti (EP-) listavezetője szerdán Budapesten. Dobrev Klára közölte, erős Európát akar, amely minden magyarra tud vigyázni, akkor is, ha a kormánnyal szemben kell megvédenie őket.
Úgy ajánlásokat fogalmazott meg az Európai Bizottság az adórendszerek teljes átalakítására. A javaslatok többek között magukban foglalják a rendszeres ingatlanadók bevezetését vagy a már meglévők növelését és a munkaadói terhek csökkentését, különösen az alacsony jövedelemű adófizetők esetében. Az ajánlások célja a zöld átmenet elősegítése, a Covid19-világjárvány gazdasági hatásainak enyhítése, a gazdasági felépülés fenntartása, valamint a magas energiaárak hatásainak kezelése volt.