A tárcavezető a japán gazdasági, mezőgazdasági és külügyminiszterrel folytatott tárgyalásait követően rámutatott, hogy Magyarországhoz hasonlóan a kelet-ázsiai ország is nagyban támaszkodik a nukleáris energia békés célú felhasználására.

"Egy szoros nukleáris ipari együttműködésben állapodtunk meg, amelynek célja az, hogy ezt az olcsó, biztonságos, környezetkímélő energiaelőállítási formát továbbra is hangsúlyosan vehessük figyelembe a saját nemzeti energiastratégiáinkban" - jelentette be.

"És biztosítani tudjuk azt, hogy a nukleáris energiával kapcsolatban csak racionális, józan észre alapuló nemzetközi viták lehessenek, és végre szűnjenek meg az ideológiai vagy érzelmi támadások a nukleáris iparral szemben" - tette hozzá.

Szijjártó Péter arról is beszámolt, hogy szóba került a geopolitikai helyzet is, mivel bár regionális háború zajlik Ukrajnában, az súlyos globális kihatásokkal is bír, következményei még Japánban is érezhetők.

"Itt is elmondtam a tárgyalópartnereinknek, hogy Magyarország érdekeivel ellentétes lenne, hogyha a világ újra blokkokba szerveződne" - tudatta.

"A világ blokkosodásának korszakain Magyarország és egész Közép-Európa eddig mindig rajtaveszített, míg az összeköttetések időszaka mindig jól jött nekünk" - húzta alá.

Majd hangsúlyozta, hogy hazánk ezért is támogatja például a NATO együttműködését a csendes-óceáni térség országaival, ezért pártolja, hogy a NATO-Japán kapcsolat koordináltabbá, szorosabbá váljon, és a kormány ezért dolgozik a minél eredményesebb magyar-japán együttműködés megteremtésén.

A miniszter közölte, hogy több vállalat és a Japán Üzleti Szövetség (Keidanren) vezetőivel is találkozott. Ennek kapcsán emlékeztetett, hogy a japán cégek a hetedik legnagyobb beruházói közösséget alkotják Magyarországon, nélkülözhetetlenek voltak az utóbbi években a gazdasági növekedés fenntartásában.

"Ma a japán vállalatok az élelmiszeripartól az autóiparon át egészen az elektronikáig mind elmondták, hogy rendkívül elégedettek a magyarországi működési körülményeikkel, újabb és újabb beruházásokat terveznek, újabb és újabb munkahelyeket fognak létrehozni, tovább segítik, hogy a magyar gazdaságot növekedési pályán tudjuk tartani" - szögezte le.

Üdvözölte, hogy tavaly elérte a 940 millió dollárt, és ezzel megdőlt a Japánba irányuló magyar kivitel rekordja, ráadásul idén további 30 százalékos növekedést regisztráltak.

Kiemelte, hogy a kelet-ázsiai ország fontos célpontja a magyar élelmiszeripari exportnak, fontos ellátók a hazai cégek például a borsót, a napraforgót, a kacsahúst és a libamájat illetően is.

Fontos eredménynek nevezte, hogy sikerült korábban megegyezni arról, hogy az állatok körében kitört vírusok esetében csak az érintett térségekből tiltják meg az exportot, így sokkal rugalmasabbá válhat a baromfi- és a sertéshús kivitele a következő időszakban.

Szijjártó Péter kijelentette, hogy nincsen vitás kérdés Budapest és Tokió között, ami segíti a gazdasági kapcsolatok folyamatos fejlődését, sőt hamarosan konzuli képviseletet nyit Magyarország Oszakában.

"Abszolút korrekt az együttműködésünk, amit mutat az is, hogy például a japán hitelminősítő intézetek, ellentétben a nyugati hitelminősítőkkel, mindig tényekre alapuló, korrekt képet festenek a magyar gazdaságról, és nem valamifajta politikai nyomásgyakorlás eszközeként használják a besorolásokat" - mondta.

"Japán G7-es ország, az egyik leggyorsabban és legdinamikusabban fejlődő gazdasággal rendelkezik a világon, szorosan együttműködik a NATO-val és az Európai Unióval is, és nekünk az az érdekünk, hogy a magyar-japán kétoldalú kapcsolatokat is minél szorosabbra fűzzük, hiszen ezek a kapcsolatok nagyon sok hasznot hoztak már Magyarországnak az elmúlt időszakban" - összegzett.