Varga Mihály a VG-nek adott exkluzív interjújában a jövő évi büdzsét illetően hangsúlyozta: a Költségvetési Tanács és a kormány között nincs vita a veszélyek megítélését illetően, jól látható, hogy a pandémia óta a veszélyek korába lépett a világgazdaság. „A testülettel kifejezetten konstruktív volt az együttműködésünk, egy olyan elem merült fel, amiről korábban nem esett szó, ez az MNB vesztesége.” Mint mondta, egyetértettek abban, hogy az energiaárak, a háború, a világgazdaság változása, az európai versenyképesség gyengülése mind olyan hatással lehet a magyar gazdaságra és a költségvetésre is, amit nagyon nehéz előre kiszámolni.

A pénzügyminiszter egyetértett azzal, hogy a jövő évi hivatalos GDP-növekedési előrejelzés kicsit optimista – „azt is aláírom, ha végül 3 százalék lesz”, jegyezte meg – ugyanakkor emlékeztetett, hogy az idén tavasszal már elindult egy fordulat, az idei év második felében pedig a gazdaság növekedési pályára fog állni, így 2024-ben egy nagyobb ütemű, 4 százalék körüli GDP-bővülés jó eséllyel elérhető. Lendületesen jönnek a külföldi befektetések, a beruházási rátánk az unióban a legmagasabb, az export rekordot dönt az idén, a munkaerőpiac feszes – sorolta.

Varga Mihály a jövő évi államháztartási hiánycél kapcsán mások mellett azt mondta, hogy az idei első félévi nagyobb deficit főként három okra vezethető vissza, úgymint a Vodafone és Posta Biztosító megvásárlása, a rezsikiadások és a 13. havi nyugdíj. A második fél évben viszont nem kell hasonlókat teljesíteni. Elismerte, hogy a bevételi oldalról feszültséget jelent az áfa- és a jövedékiadó-bevételek elmaradása, amit a kormány is érzékel; az online pénztárgépek adatain keresztül jól látszik a belső kereslet visszaesésének következménye, de szerinte kapkodni nem szabad, és meg kell várni a nyári szezon hatását.

„Ha a második fél évben a gazdaság stabil növekedési pályára tud állni, akkor látok arra esélyt, hogy intézkedések nélkül is a 3,9 százalékos idei hiánycélt teljesítsük”

– hangsúlyozta. Mint mondta, azért sem kapkodnának, mert a kormány látni akarja az energiaárak alakulását.

Infláció, forint, uniós források

„Bár korábban volt dilemma arról, hogy év végére vajon egy számjegyű lesz-e az infláció mértéke, most azt látni, ebben konszenzus van. Sőt, 6-8 százalék közötti előrejelzések is vannak. Maradjunk annyiban: 8 százalékkal is elégedettek lehetünk decemberben” – fogalmazott.

A tárcavezető kérdésre válaszolva azt is ismertette, hogy 381 forint/eurós árfolyamra van tervezve a 2024-es költségvetés. Ami kétségtelenül befolyásolja a piac megítélését, és ez a bizonytalanság kihat a forint árfolyamára is, ez az Európai Unióval történő megállapodás a források kiutalásáról – ismerte el. Hozzátette: „természetesen az idei évben is érkeznek uniós utalások, számításaink szerint a területalapú támogatások, az agrártámogatások és a már kincstári számlán lévő pénzek összességében 1400 milliárd forintot jelentenek az első fél évben.” Magyarázhatatlannak nevezte (a helyreállítási program kapcsán) viszont, hogy három évvel a Covid megjelenése után még mindig vannak országok, köztük Magyarország, amik nem kapták meg a nekik járó támogatást:

„az a lehetetlen helyzet állhat elő, hogy Magyarország törleszt a hitelekért, miközben még nem jutott hozzá sem a vissza nem térítendő támogatáshoz, sem a hitelrészhez”.

Varga Mihály arra a kérdésre, hogy nem lett volna egyszerűbb az elmúlt egy év, ha Magyarország eurót használ, azt felelte, hogy valószínű igen, majd hozzátette, hogy az euró nem csodaszer, és nem attól lesz jobb vagy rosszabb egy gazdaság állapota. Ami igazán számít, az a gazdaságpolitika minősége és hatékonysága. A cseh gazdaság jobban teljesít, mint a szlovák, holott a szlovákoknál euró van, a cseheknél meg saját deviza – mutatott rá. „Gondolkozni kell a lehetőségen, de kapkodnia a kormánynak ebben a kérdésben nem szabad.”