30,8 millió ember nem tudta megfelelően melegen tartani az otthonát az EU-ban 2021-ben – idézi a Pénzcentrum az Eurostat legfrissebb felmérését. Ez az érték a teljes lakosság 6,9 százalékát teszi ki, ami némi javulást mutat a 2020-as 7,4 százalékkal (33,1 millió) szemben, amivel visszatértünk a 2019-es évben mért szinthez.

Bár a 2022-es adatok nagy része még nem nyilvános, az már biztosra vehető, hogy az energiaválság berobbanása és az Európa-szerte tapasztalható infláció miatt jelentősen romolhatott az érték. Mindez különösen igaz a magyar lakosságra, amely a sok évig különösen olcsónak számító rezsiköltségek után brutális gáz- és áramár-emelkedéssel szembesült – jegyzik meg.

A fűtés problémája a korábbi évekhez hasonlóan legutóbb is Bulgáriát érintette a legnagyobb mértékben. A lakosság 23,7 százaléka, vagyis nagyjából másfél millió ember nem tudta megfelelően felfűteni az otthonát 2021-ben. Bulgáriát Litvánia követi 22,5 százalékkal, míg a harmadik helyen Ciprus áll 19,4 százalékkal, de a lakosság jelentős részének jelentett problémát a megfelelő fűtés hiánya Görögországban (17,5 százalék) és Portugáliában (16,4 százalék) is. Ezen országok jelentős kiugrást mutatnak a 6,9 százalékos EU-s átlaghoz képest.

A többi országban rendre 10 százalék vagy az alatti értéket mért az Eurostat.

Magyarország

A 27 tagállam nagy részében 2021-ben csökkent azok száma, akik nem tudták megfelelően felmelegíteni az otthonukat, de néhány kivétel is akad a felmérésben. Görögország, Spanyolország és Málta mellett többek között Magyarországon nőtt azok száma, akik ezzel a problémával szembesültek.

Idehaza a 2020-as 4,2 százalékról egy év alatt 5,4 százalékra emelkedett ez az érték, mindez ráadásul a háborút és az energiaválságot megelőző időszakban. Az érték azt jelenti, hogy tavalyelőtt

több mint félmillió magyar volt érintett a problémában

– vagyis 2020-hoz képest nagyjából 100 ezerrel nőtt azoknak a száma, akik nem tudták kellőképpen felmelegíteni az otthonukat a téli hideg során.

Habár a 2022-es magyar adatokat még nem közölte az Eurostat, az egyéb országokról közzétett eredményekből kiolvasható, hogy előző évben már növekvő tendenciát mutatott a fűtésproblémákkal küzdők száma, még olyan országokban is, mint jóval kedvezőbb helyzetben lévő Ausztria (1,7 százalék) vagy Hollandia (2,4 százalék).

A cikkből az is kiderül, hogy 2021-ben a 65 év feletti, egyedül élő idősek (akiknek jelentős része él régebbi, nem megfelelően szigetelt lakásban) körében nőtt a legdrasztikusabban az arányszám – a 2020-as 5 százalékról 9,1 százalékra. Azon két fős háztartásokban, ahol legalább az egyik fél 65 év feletti, 3,4 százalékról 4,9 százalékra emelkedett az arányszám, míg az egyedül élő 65 év alatti csoportban kicsit alacsonyabb mértékben 4,2 százalékról 5,4 százalékra módosult az érték.