Ahogy arról az Infostart is beszámolt, az előző negyedévhez képest a magyar gazdaság teljesítménye 0,2 százalékkal csökkent a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint. Ezzel már háromnegyed évre nyúlt az a technikai recessziós időszak, amelyben a magyar gazdaság jelenleg van – fogalmazott Madár István.

Magyarország a negyedéves visszatekintés tükrében hátulról a negyedik helyen foglal helyez az uniós rangsorban, vagyis az említett 0,2 százalékos visszaesésnél

csak Ausztria, Hollandia és Litvánia teljesített rosszabbul.

Vagyis a Porftolio munkatársa szerint – bár néhány jelentés még várat magára – kijelenthető, hogy összességében két-három ország lehet recesszióban az EU-ban, amik közül az egyik Magyarország.

Ami az éves összevetést illeti, a magyar GDP mintegy 1,1 százalékkal csökkent az idei első negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva, ami a rendelkezésre álló adatok alapján Litvánia után a második legrosszabb az EU-ban – bár valószínűsíthető, hogy végül az észt adatok ezeknél is rosszabbak lesznek, miután nagyon „porul jártak” az energiaválsággal, hasonlóan Magyarországhoz – jegyezte meg a makrogazdasági elemző.

A zsinórmértékként szolgáló, adott esetben a magyar növekedést is nagy mértékben befolyásoló Németország gazdasági teljesítménye negyedéves alapon stagnált, vagyis nem volt igazán erős évkezdete, de mint az eurózóna legerősebb gazdasága, jó hír, hogy várhatóan elkerüli a recessziót – ismertette a szakértő.

Az EU összességében 1 százalék fölötti éves növekedést mutatott az első negyedévben, ami egyben azt is jelenti, hogy a magyar gazdaság már a második negyedéve alacsonyabb tempóban növekszik, mint az eurózóna, vagyis

az előző évekre jellemző felzárkózási folyamatunk elakadt.

Miközben Magyarország az uniós rangsor végén kullog, a szomszédos országok az élmezőnyben vannak; ezzel kapcsolatban Madár István jelezte, bár az energiaválság egész Európát megrázta, a hazai válságot több további sokk is érte, és ezért vált alulteljesítővé.

• Az egyik maga az energiaválság, hazánk ugyanis erőteljesen energiaimportőr, vagyis több pénzt kell kifizetnie külföldre, ezáltal eltűnik a belső kereslet a gazdaságból.
• Emellett Magyarországon sokkal inkább „eldurrant” az infláció, mint Európában bárhol, ami erodálja a jövedelmeket, szintén csökkentve a keresletet.
• Végül az sem mellékes, hogy a választási kiköltekezés után a kormányzat óriási kiigazítást volt kénytelen végrehajtani, ami már önmagában is GDP zsugorító hatást váltott ki a több ezer milliárd forint értékben elhalasztott állami beruházások révén

– ismertette a szakértő.