Infostart.hu
eur:
389.44
usd:
336
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér
Cserélik a logót az MKB Bank Váci úti épületén 2023. április 30-án. Ezen a napon olvad össze a bank a Takarékbankkal, a fúzióval létrejön a MBH Bank Nyrt., amely egységes arculattal működik tovább és Magyarország második legnagyobb mérlegfőösszegű pénzintézetévé válik.
Nyitókép: MTI/Kovács Attila

Az állam miatti 73 milliárdos ráfordítással együtt is jó éve volt az MBH csoportnak

Az MBH csoport adózott eredménye közel 50 százalékkal emelkedett 2022-ben és elérte a 107 milliárd forintot, miközben 73 milliárd forint extra ráfordítást tettek ki a kormányzati intézkedések miatti kiadások - mondta az InfoRádiónak az MBH pénzügyekért felelős vezérigazgató-helyettese.

Krizsanovich Péter az eredményeket egy háttérbeszélgetésen ismertette. Ezen az MBH vezetői arról is beszámoltak, hogy a kitűzött céloknak megfelelően májusra sikeresen befejeződött az a három éves fúziós folyamat, amellyel összeolvadt a Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarékbank.

"A számviteli eredmény 107 milliárd forint volt, és ha az egyedi tételektől eltekintünk, akkor mintegy 181 milliárd forintos eredményt értünk volna el. Ez egy közel 24 százalékos return on equity mutatót jelent (ROA, sajáttőke-arányos megtérülés mutatója, a befektetők tőkéjének jövedelmezőségét mutatja - a szerk.), ez pedig mindenféle összehasonlításban rendkívül erős" – mondta az InfoRádióban az MBH pénzügyekért felelős vezérigazgató-helyettese.

"Az állományok dinamikusan nőttek az egész tavalyi év során, azzal együtt, hogy a piaci környezet nem volt végig támogató. Így is 10 százalék fölött tudtak bővülni a lakossági hitelek, 19 százalékkal bővültek – nemcsak organikus módon – a vállalati hitelek, tehát mindegyikkel tartottuk a pozícióinkat, ami

a vállalati szegmensben piacvezető pozíciót jelent, a lakosságiban pedig erős második helyet.

Alapvetően minden hatékonysági mutató tekintetében is kedvező irányban fejlődött tovább a csoport, és mindezt úgy tette, hogy a stabilitási mutatók – a tőkehelyzet és a likviditás – is erősödött" – fejtette ki Krizsanovich Péter.

Az extraprofitadó, a bankadó és a kamatstop összességében tavaly mintegy 70 milliárd forintos elvonást jelenthett a bankcsoport eredményéből.

"Az biztos, hogy a kamatstopnak egyértelmű pozitív hatása van a portfólióminőségre – hogy mekkora a trade-off, az nem egyértelmű, mindenesetre most jött a bejelentés, hogy a második félévben is velünk marad. Az extraprofitadóval kapcsolatban pedig azt reméljük, hogy a bevezetéskori szándéknak megfelelően jövőre már nem kell megfizetni" – vázolta a vezérigazgató-helyettes.

Az idei évvel kapcsolatban elmondta: a makrokörnyezetet magas infláció jellemzi, és bár most annak szintje 24 százalék volt, az élelmiszerárak stabilak voltak, ami pozitív, és összhangban van azzal a várakozásukkal, hogy az év végére egy számjegyű infláció várható. Az átlagos éves infláció ugyanakkor csökkenti a lakosság rendelkezésére álló jövedelmét és némiképp a megtakarításait is. Utóbbi téren stagnálásra számít a bank, a fedezetlen fogyasztási hitelezésben pedig a tavalyi évhez hasonló eredményeket várnak. Lakáshitelezésben egyértelmű visszaesés látszik.

"Célunk az, hogy tartsuk a piaci pozícióinkat, de ez egy alacsonyabb piacon lesz – kisebb lesz a lakáshitelek növekedése, az összállományban stagnálásra számítunk."

A vállalati oldalon az állami programok katalizálják, fenntartják a növekedést.

A mindennapi banki forgalomban, tranzakciókban nem látnak visszaesést, ezért ezek erősíthetik a bank pozícióit. Mindemellett a vállalati megtakarítások növekedésére számítanak, elsősorban a magas kamatkörnyezet miatt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×