Infostart.hu
eur:
364.32
usd:
311.54
bux:
0
2026. augusztus 21. péntek Hajna, Sámuel
Élelmiszer és ragasztószalag-tekercsek egy kamion rakterében a Lukmaz lengyel szállítmányozási cég alkalmazottainak sztrájkja idején, 2023. április 25-én a Gräfenhausen autópálya-pihenőhelyen, a Hesse német tartománybeli Darmstadt közelében. A németországi minimálbér alatt Németországban foglalkoztatott, nem EU-s állampolgárságú kamionosok március végén kezdtek bérkövetelő munkabeszüntetésbe a munkavégzés méltatlan feltételei és az elmaradt munkabérük miatti tiltakozásul. A sofőröket képviselő ver.di német szakszervezet tárgyalást kezdeményezett a Lukmaz tulajdonosával, Lukasz Mazurral a késedelmes bérfizetésről.
Nyitókép: MTI/EPA/Ronald Wittek

Érzékelhetően csökkent az infláció Lengyelországban

Lengyelországban mérséklődött az infláció áprilisban éves és havi szinten a statisztikai hivatal nem végleges adatai szerint.

Az áprilisi éves szintű fogyasztói áremelkedés 14,7 százalékra lassult a márciusi 16,1 százalékról. A PAP lengyel hírügynökség által megkérdezett elemzők minimálisan magasabb, 14,8 százalékos áprilisi éves inflációval számoltak.

Éves szinten a legnagyobb mértékben az energiaárak nőttek, 23,5 százalékkal a márciusi 26 százalék után. Az élelmiszerek és nem alkoholos italok áremelkedése a márciusi 24 százalékról 19,7 százalékra mérséklődött áprilisban.

A havi szintű fogyasztói áremelkedés 0,7 százalékra lassult áprilisban a márciusi 1,1 százalékról.

Szakértők 0,8 százalékot vártak márciushoz képest. Áprilisban az élelmiszerek és nem alkoholos italok ára 0,5 százalékkal nőtt márciussal összevetve, az energiaárak viszont 0,3 százalékkal csökkentek.

Címlapról ajánljuk
Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Hírfolyamunkban egész nap követtük az ünnepi eseményeket a Kossuth téri ünnepélyes zászlófelvonástól a fővárosi tűzijáték végéig.

Európa AI-jövője nem a felhőben dől el

A mesterséges intelligenciáról sokszor úgy beszélünk, mintha a felhőben lakna. Valójában azonban adatközpontokban fut, áramot fogyaszt, hőt termel, hálózatot terhel. Európa most szembesül azzal, hogy a digitális szuverenitás nemcsak algoritmusokból és szabályozásból áll, hanem erőművekből, vezetékekből és ipari kapacitásból is.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Európát teljes erővel éri a "második kínai sokk": Kína már nem olcsó fogyasztási cikkekkel, hanem autókkal, napelemekkel, akkumulátorokkal és félvezetőkkel árasztja el az uniós piacot, az EU kétoldalú árukereskedelmi hiánya 2025-ben 359,8 milliárd euróra duzzadt. A Bundesbank és az EKB elemzései szerint a kínai exportoffenzíva mögött nem csupán az amerikai vámok elől menekülő áruk átterelődése áll, hanem a gyenge belföldi kereslet, a célzott állami iparpolitika és a stratégiai ágazatok masszív támogatása. A kínai támogatások éppen azokban a szektorokban a legerősebbek – félvezetők, napelemek, elektromos autók –, amelyekben Európa is technológiai önállóságot próbál építeni. Ráadásul új digitális függőségek is kialakulóban vannak, például a Huawei által terjesztett NearLink technológián keresztül, amelynek kezelése nehezebb, mint a korábbi 5G-vita volt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×