A jegybank most közzétett jelentésének egyik legfontosabb megállapítása az, hogy a gazdasági környezet megváltozása tavaly a hitelezés markáns lassulását eredményezte és fokozott óvatosságot hozott, mind a hitelkeresleti, mind a hitelkínálati oldalon – összegezte a jegybank főosztályvezetője, hozzátéve: 2022 második felében jelentősen mérséklődött az új szerződéskötések volumene, egyaránt a lakossági és vállalati szegmensben, és elindult a hitelállomány bővülésének lassulása.

Dancsik Bálint azt is elmondta, hogy jelentősen emelkedtek ezen időszak alatt a hitelkamatlábak. A negyedik negyedévben az újonnan szerződött kis összegű, tehát egymillió euró hitelösszeg alatti, piaci alapon kötött forinthitelek átlagos kamatlába 15,5 tized százalékra emelkedett, ami szeptemberhez képest 159 bázispontos növekedés.

Az MNB főosztályvezetője arra is kitért, hogy a pénzintézetek egy része szigorított a hitelfelvételi feltételeken. Legnagyobb arányuk az ügyfélmonitoring-tevékenységet emelte ki, de közel felük a fedezeti követelményekben, illetve nagyjából harmaduk a felárakban is szigorítást jelzett – ismertette.

Dancsik Bálint arról is beszámolt, hogy a teljes háztartási hitelállomány 2022 utolsó negyedévében 101 milliárd forinttal bővült, ami valamelyest kisebb mértékű bővülés, mint az előző negyedévekben látott hitelállomány-növekedés. Ezzel az éves növekedési ütem 6,3 százalékot tett ki a háztartási szegmensben, azaz

2022 végén mintegy 6,3 tized százalékkal volt magasabb a háztartásoknak a banki hitel állománya a 2021. december szinthez képest

– fogalmazott.

Elmondása alapján az állomány növekedési ütemének lassulása mögött alapvetően két tényező játszik szerepet: egyrészt a hitelkibocsátás lassulása, másrészt pedig a törlesztéseknek a növekedése.

Rátérve az új hitelezésre, közölte, hogy 2022 negyedik negyedévében mintegy 440 milliárd forintos háztartási hitelkibocsátásról beszélhetünk, ami 34 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2021 utolsó negyedévében. Legnagyobb mértékben a lakáscélú hitelek kibocsátása esett vissza, mintegy 54 százalékkal. A személyi hitelek esetében 18 százalékos csökkenésről beszélhetünk, miközben a babaváró hitelek esetében növekedést volt tapasztalható az előző év azonos időszakához képest. Utóbbi nagy mértékben annak köszönhető, hogy december végéig – a hatályos jogszabályok szerint – a babaváró hitel lezárására lehetett számítani, annak a 2024-ig történő, gyakorlatilag változatlan meghosszabbításáról csak az év végén jelent meg a rendelet – jegyezte meg a szakértő.

A vállalati szegmensben egy egyedi nagy ügylet miatt átmenetileg még magasabb volt a hiteldinamika 2022 év végén, de a folyamatok már itt is a lassulás irányába mutatnak. A vállalati hitelezés ugyanakkor segíteni fogják azok a programok, amelyek kedvezményes kamattal kínálnak kölcsönt – összegezte Dancsik Bálint, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezető.