eur:
402.68
usd:
371.66
bux:
0
2025. március 31. hétfő Árpád
Coin in glass bottle with money stack step up growing growth saving money, Concept financial business investment, Copy space for your text
Nyitókép: marchmeena29/Getty Images

4,3 százalék - Rengeteg japán nem is emlékszik ekkora inflációra

1981 decembere óta a mostani a legmagasabb pénzromlási ütem.

Japánban 4,3 százalék volt az éves infláció januárban, ez 1981 decembere óta a legmagasabb ütem és több mint duplája a jegybank 2 százalékos inflációs céljának a pénteken közölt kormányzati adatok szerint.

A japán jegybank által inkább követett, friss élelmiszerárak nélküli, de az olajtermékárakat magában foglaló maginfláció az elemzői várakozásoknak megfelelően 4,2 százalék volt éves szinten januárban a decemberi 4,0 százalékot követően. Tavaly az átlagos maginfláció 2,3 százalék volt Japánban.

Januárban az élelmiszerek 7,3 százalékkal drágultak, a vízdíjak pedig 14,9 százalékkal nőttek éves bázison Japánban.

Az infláció a tizedik egymást követő hónapban haladta meg a japán jegybank célját, amely a stabil, 2 százalékos infláció elérése érdekében ultra laza monetáris politikát folytat.

Ueda Kazuo, a japán jegybank leendő elnöke pénteki tokiói parlamenti meghallgatásán elmondta: a japán központi banknak fenn kell tartania az ultraalacsony kamatot, hogy támogassa a törékeny gazdaságot, figyelmeztetve a költségvezérelt infláció miatti monetáris szigorítás veszélyeire. Ueda a tíz éve a poszton lévő Kuroda Haruhikót válthatja áprilisban. Összességében Ueda a folytonosságot kívánja képviselni - nyilatkozta Sean Callow, a Westpac vezető elemzője.

Címlapról ajánljuk
Kiszámolták, mennyibe kerül Ukrajna EU-csatlakozása: fejenként kétmillió forint

Kiszámolták, mennyibe kerül Ukrajna EU-csatlakozása: fejenként kétmillió forint

A Magyar Külügyi Intézet és a Mathias Corvinus Collegium közös konferenciáján elhangzott, hogy az ukrán uniós csatlakozás teljes költsége öt év alatt majdnem két és fél ezer milliárd euróba kerülne, ami az Európai Unió 2025-ös költségvetésének több mint 12,5-szerese. A részletekről Siklósi Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója számolt be az InfoRádióban.

Salát Gergely: kifulladt az eddigi kínai növekedési modell, váltásra van szükség

Belső gazdasági problémákkal küzd Kína, paradigmaváltásra van szükség, ami a híresen nagy megtakarításokkal rendelkező lakosságot is komolyan érinti – erről beszélt a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa az InfoRádióban. Salát Gergely elmondta: a kínai vállalatok a bizonytalanságok ellenére hosszú távra terveznek Magyarországon.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.31. hétfő, 18:00
Demkó Attila
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programvezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×