Infostart.hu
eur:
387.65
usd:
330.72
bux:
109547.02
2025. december 18. csütörtök Auguszta
Nyitókép: Pixabay

Többségünk már csak vésztartalékra tud gyűjteni

Az előző évhez és az európai átlaghoz képest nem változtak jelentősen a magyarok megtakarítási szokásai, bár az áremelkedések miatt egyre kevésbé tudnak pénzt félretenni.

Az Intrum 2022-es Európai Fogyasztói Fizetési Felmérése (ECPR) szerint továbbra is főleg vésztartalékot képezünk, ami a többségnek legfeljebb egy hónapra lenne csak elegendő - írja a napi.hu. A kintlévőségkezelő cég 23 országra kiterjedő felméréséből kiderül, hogy az átlagos európai fogyasztó jövedelme viszonylag kis részét, kevesebb, mint 20 százalékát teszi félre.

Magyarországon egyre inkább leszakad pénzügyileg a társadalom mintegy harmada: 2022 második felében 31,4 százalék mondta azt, hogy a hónap végére egyáltalán nem marad félretett pénze – ez megegyezik a tavalyi adattal.

A kelet-közép-európai régióban messze Magyarországon tudnak a legkevesebben megtakarítást gyűjteni.

A többi országban a lakosság közül a következő arányban válaszolták százalékban megadva, hogy nincs mit félretenniük: Lengyelországban 27, Romániában 24, Szlovákiában 20, Csehországban 14 százalék.

Ez nem a 2022-es gazdasági nehézségek hatása, hiszen tavaly is hasonlók voltak az arányok.

Azok a magyar fogyasztók, akik félreteszik jövedelmük egy részét, nagyrészt ugyanarra gyűjtenek, mint egy évvel korábban: 42 százalék általános tartalékot képez váratlan kiadásokra, további 12 százalék pedig arra az esetre rak félre, ha elvesztené munkáját vagy jövedelmét.

A magyar válaszadók több mint harmada (35 százalék) kevesebb, mint egy hónapnyi jövedelmének megfelelő megtakarítással rendelkezik.

29 százaléknak egy hónapra, 19 százaléknak pedig legfeljebb 3 hónapra lenne elegendő a megtakarítása.

Azok számára viszont aggodalmat okozhat az infláció és a rezsiemelkedés, akiknek eddig sem volt megtakarítása.

Címlapról ajánljuk

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Hullámvasúton a forint, sorra jönnek a meglepetések

Hullámvasúton a forint, sorra jönnek a meglepetések

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×