December 28-án késő este jelent meg a Magyar Közlönyben a rendelet arra vonatkozóan, hogy mekkora készlettel kell rendelkezniük az árstopos termékekből a kereskedelmi egységeknek. A rendelet alapján két hét múlva szigorúbbak lesznek az ellenőrzések az árstoppos termékek készletére vonatkozóan, ám az új szabályozás nem teljesen érthető.

"A napi készlet kétszereséig kell emelni a kereskedőnek, tehát a kiskereskedelmi egységben ennyit kell tartani. Nagyon sok kérdést felvet ez a mostani módosítás" – jelezte az InfoRádiónak Neubauer Katalin, a Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára. A szövetség jogalkotóhoz fordul annak érdekében, hogy a rendelkezés betartása pontos és precíz legyen.

Neubauer Katalin kifejtette: nehéz a mennyiségi előírásokat teljesíteni, ezért a boltokban vannak is, és lesznek is készlethiányok. A csirke, a baromfi minden testtájjal együtt jön világra, ám ha eltolódnak a volumenek a hatósági áras termékek irányába – tehát több csirkemell vagy több farhát szükséges –, akkor a többi normál piaci áron lévő testtájból kevesebbet vásárolnak.

"A következő madarat úgy kéne levágni, hogy ugyanazokat testtájak egyforma arányban fogyjanak"

– jegyezte meg.

Az UHT tejből van elegendő, a kereskedő azonban háromszáz forintért vásárolja, ám a 2021. október 15-i áron, vagyis 205-210 forintért értékesíti. "Nagyon torz ez az egész hatósági áras rendelkezés. A kereskedő egyértelműen az import irányába fog fordulni, ahol kedvezőbb áron fogja tudni megvenni a tejet. Nem gondolom, hogy célja lehet a jogalkotónak, hogy a magyar mezőgazdaság ellenében importtermékekre szoruljunk. Nem várható el a kiskereskedelemtől az, hogy gyakorlatilag egy éve hangsúlyos termékeket folyamatosan veszteséggel áruljanak" – mondta Neubauer Katalin.

A már eddig felhalmozott veszteségek miatt a kisebb boltok közül sokan már bezárásra kényszerültek, de a nagyobb üzletláncok működése is veszélybe kerülhet – összegezte Neubauer Katalin, a Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára.