Szerdán hivatalosan elfogadta az Európai Bizottság a magyar helyreállítási tervet, csütörtökön nyilvánosságra hozta a 568 oldalas dokumentumot a kormány, amely 9 fejezetben 85 intézkedés, ebből 54 reform, illetve 31 beruházás segítségével mutatja be, hogy pontosan mire is akar mintegy 2300 milliárd forintot elkölteni 2026-ig.

A sokféle reformot és beruházást 2026 végéig kell Magyarországnak végrehajtania úgy, hogy pénzt csak azután tudunk lehívni belőle, ha az összesen 27 szuperfeltételt maradéktalanul teljesítjük.

A Portfolio szerint sokat változott az anyag a másfél évvel ezelőtt beadott eredeti változathoz képest, az elvárt 37, illetve 20 százaléknál sokkal zöldebb (48,1 százalék) és digitálisabb (29,8 százalék) lett a magyar terv. Részben ez is lehet az oka annak, hogy az összes tagállam közül az egyik legjobb összesített értékelést kapta a magyar terv a 11 fajta értékelési szempont alapján.

A 2300 milliárd forintos keretből a legnagyobb, 24 százaléknyi részt a fenntartható zöld közlekedési komponens fedi le, majd utána 22 százalékos súllyal az egészségügy, aztán 21 százalákkal az energetika zöld átállás komponens jön.

A program hivatalosan a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (HET) nevet viseli és az elsődleges célja a koronavírus járvány gazdasági és társadalmi hatásainak ellensúlyozása, illetve a gazdaság ellenállóképességének, fenntarthatóságának és a zöld és a digitális átmenettel kapcsolatos kihívásokra és lehetőségekre való felkészültségének a növelése. A terv céljai között szerepel a 21. századi minőségi oktatás biztosítása, a hátrányosabb helyzetű települések és régiók fejlesztése, a gyermekvállalás támogatása, a felszíni és felszín alatti vízkészletek védelme, a klímaváltozás negatív hatásainak ellensúlyozása, az energiafüggetlenség és önállóság növelése, a körforgásos gazdaságra történő átállás biztosítása, a korszerű digitális technológiák alkalmazása és fejlesztése, valamint az egészségügyi szolgáltatások színvonalának növelése.

A magyar terv a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből származó vissza nem térítendő forrásokat 9 komponens mentén használja fel.

A. Demográfia és köznevelés

• Digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférés feltételeinek biztosítása a tanulók és a pedagógusok számára: 579 ezer darab notebook tanulóknak és pedagógusoknak, valamint képességfejlesztő eszközök az iskoláknak
• Bölcsődei férőhelyek fejlesztésének folytatása: több mint 3500 új férőhely létrehozása
• A nyugdíjrendszer fenntarthatóságának javítása
• A tanári hivatás vonzerejének növelése: a pedagógusok bérének a diplomás átlagbér 80 százalékra emelése 2025-re

B. Magasan képzett, versenyképes munkaerő

• Innovatív képzésformák a felsőoktatási intézményekben, szakképzésben: digitális tananyag- és készségfejlesztés
• A felsőoktatási és szakképzési intézmények infrastruktúrájának modernizálása és digitalizációs fejlesztéseinek támogatása
• Nemzeti Laboratóriumok létrehozása és fejlesztése: kutatás-fejlesztési együttműködések felsőoktatási intézmények és kutató-tudásközvetítő szervezetek és iparági szereplők között

C. Felzákózó települések

• Szociális lakások építése, felújítása, lakhatási körülmények javítása: 1600 felújított és 400 új szociális lakás
• Megújuló energiatermelés és felhasználás a leghátrányosabb helyzetű településeken: legalább 5000 veszélyeztetett család éves villamosenergia-szükségletének fedezésére alkalmas megújuló közösségi energiatermelési kapacitás létrehozása
• Szociális intézkedések: minőségi oktatáshoz, egészségügyi alapellátáshoz és szociális ellátásokhoz való hozzáférés javítása

D. vízgazdálkodás

• XXI. századi megoldások bevezetése a vízgazdálkodásban vízpótlórendszerek fejlesztésén és új hálózatok kialakításán keresztül
• Hatékony monitoring rendszer létrehozása

E. Fenntartható zöld közlekedés

• Budapesti agglomeráció kötöttpályás fejlesztése: 56 km HÉV vasútvonal korszerűsítése, kapacitásfejlesztése
• Regionális közlekedési hálózatok fejlesztése: vasúthálózat fejlesztése, 300 elektromos üzemű busz és kapcsolódó töltőállomások forgalomba helyezése
• Közlekedés digitalizációja: központi forgalomirányítás kiépítése TEN-T vasútvonalakon, egységes országos tarifa- és utastájékoztatási rendszer

F. Energetika (zöld átállás)

Reformok

• A villamosenergia-szabályozás átalakítása
• A szélenergiát célzó befektetések megkönnyítése
• A megújulóenergia-forrásokkal kapcsolatos beruházások engedélyezési eljárásának egyszerűsítése
• A hálózati csatlakozási folyamat átláthatóságának és kiszámíthatóságának javítása
• Az energiahatékonysági programok eredményességének növelése: a támogatott épületfelújítások esetében az energiafogyasztás 30 százalékos csökkentésének előírása

Beruházások

• A villamosenergia-hálózat fejlesztése a hálózatra csatlakoztatható, megújuló energiaforrást hasznosító termelői kapacitás növelésére
• Lakossági napelemes fejlesztések és fűtéskorszerűsítés támogatása: 35 ezer háztartás megújulóenergia-termelő kapacitásának és energiahatékonyságának növelése
• Hálózati energiatárolók telepítése átviteli- és elosztói engedélyes társaságoknál, energiapiaci szereplőknél
• Okos mérés elterjesztése

G. Átállás a körforgásos gazdálkodásra

• Intelligens, innovatív és fenntartható ipar és másodnyersanyag piac erősítése

H. Egészségügy

• Az egészségügyi alapellátás fejlesztése: háziorvosi praxisközösségek kialakítása, prevenciós és krónikus betegségmenedzsmenti programok, a lakóhelyközeli szolgáltatások bővítése
• A 21. századi egészségügy feltételeinek kialakítása: kórházi hálózat és a mentőszolgálat fejlesztése
• Az egészségügy digitális átállásának támogatása: információs és kommunikációs technológiák alkalmazása a megelőzés, a diagnosztika, a kezelés, valamint a nyomon követés javítása érdekében; telemedicina
• Idős emberek biztonságát és életvédelmét szolgáló egészségügyi távfelügyeleti digitalizációs program: 1,5 millió 65 év feletti személy számára térítésmentes ún. gondosóra és kapcsolódó szolgáltatás
• A hálapénz kivezetése az egészségügy területén

I. Állam és közigazgatás

Beruházások

• A korrupció elleni küzdelem hatékonyságának további növelése, ezáltal a vállalkozói és állampolgári bizalom további erősítése
• A közbeszerzési verseny javítása mind az ajánlatkérői, mind az ajánlattevői oldalt érintő beavatkozásokkal
• A közszolgáltatások és a döntéshozatal területén mesterséges intelligencia alapú technológiák és automatizálható folyamatok bevezetésével a hatékonyság segítése, a minőség biztosítása

Reformok

• Integritás Hatóság
• Antikorrupciós Munkacsoport
• A közhatalom gyakorlásával vagy a közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmények esetén alkalmazandó külön eljárás bevezetése
• Vesztegetés kiszorítása az egészségügy területén
• Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR) fejlesztése az átláthatóság növelése érdekében
• Az egyajánlatos közbeszerzési eljárások arányának csökkentése
• A közkiadások fokozott átláthatósága
• Az OLAF-fal való együttműködés megerősítése (minden uniós támogatásra vonatkozóan)
• Az automatikus közigazgatási döntéshozatali rendszer kiterjesztése a hatékonyság, és átláthatóság növelése, valamint a szabálytalanságok kockázatának csökkentése érdekében
• A jogalkotás minőségének javítása és partnerségek kialakítása társadalmi szereplőkkel
• Adóreform, adórendszer egyszerűsítése
• A közkiadások hatékonyságának javítása
• Igazságügyi rendszer