Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Nyitókép: unsplash.com

Horror drágulást hozhat a dohányosoknak egy uniós tervezet

Az Európai Unió a dohánytermékek adóztatásának alapvető felülvizsgálatára készül. Ennek keretében a hagyományos dohánytermékek jövedéki adóterhe látványosan emelkedne, de az új típusú termékek sem menekülnének meg a magasabb sarc elől.

Az EU tovább akarja csökkenteni a dohányzók arányát és ennek a törekvésnek az egyik eszköze lenne a bizottság dokumentumtervezete szerint a cigarettára kivetett jelenlegi jövedéki adó minimum 1,8 eurós összegének duplázása, vagyis 3,6 euróra történő felemelése 20 szálanként.

A dokumentumot megszerző Financial Times cikke külön felhívja a figyelmet arra, hogy ez az adóemelés jelentősen megdrágítaná a dohányzást a kelet-európai uniós országokban, ahol a cigaretták csomagja átszámolva 5 euró is lehet – írja a Portfolio.

A magyar híroldal emlékeztet, hogy a legutóbbi KSH-adatok alapján egy doboz cigaretta ára valahol 1900-2000 forint volt (vagyis ez már közelebb volt az 5 eurós árszinthez). Legutóbb Magyarországon idén július elsejétől történt adóemelés (amikor is jött a többi különadó és azok emelése is a költségvetési kiigazító csomag keretében): a cigaretta esetében júliustól decemberig a jövedéki adó mértéke 27 800 forint ezer darabonként, és a kiskereskedelmi eladási ár 23,5 százaléka, de legalább 40 800 forint ezer darabonként. Ez januártól tovább emelkedik: 29 500 forint ezer darabra vetítve és a kiskereskedelmi eladási ár 24 százaléka, de legalább 41 800 forint/ezer darab. Ha leegyszerűsítve számolunk, akkor jelenleg 20 szálnak megfelelő cigaretta jövedéki adótartalma 836 forint. Ha viszont életbe lép az Európai Bizottság friss javaslata, akkor a minimum adótartalom valahol 1500 forint körül lenne, ami közel duplázódást jelent. Tehát

egy doboz cigaretta ára az adóemelés nyomán akár 700-800 forinttal is drágulhatna idehaza.

Már folyamatban van tehát a dohánytermékek adóztatásáról szóló 2011. évi uniós irányelv aktualizálása, és ennek keretében az új típusú dohánytermékek – így például az elektromos cigaretta, és a hevített dohánytermékeket – adóztatását is a hagyományos cigaretták adóterheléséhez kötnék. A döntéshozók ugyanis felismerték azt a kedvezőtlen trendet, miszerint az új, nem hagyományos dohánytermékek egyre népszerűbbek a fiatalok körében.

Az erősebb elektromos cigaretták esetében 40 százalékos, míg a gyengébb elektromos cigaretták (párologtatási technikájú termékek) 20 százalékos jövedéki adót vetnének ki a kiszivárgott anyag javaslata szerint. A hevített dohánytermékekre 55 százalékos jövedéki adót vetnek ki, ami 1000 eladott darabonként 91 eurós adókulcsot jelent.

A végső cél, hogy az EU 2040-re dohányzásmentes nemzedék jöjjön létre – idézi az FT az anyagot. Ennek kapcsán érdemes megjegyezni, hogy a bizottsági anyag nem „füstmentes”, illetve egyéb modern, manapság sokat használt hívószavakat tűzött a zászlajára, hanem azt, hogy a dohány mint termék fogyasztását minimalizálja. Az unió rákellenes tervének részeként az egészségügyi tisztviselők célja, hogy az uniós állampolgárok körében a dohányzás aránya

a jelenlegi 25 százalékról 2025-re 20 százalékra, 2040-re pedig 5 százalék alá csökkenjen.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×