Gulyás Tibor szerint a hidrogéntechnológiát illetően az államnak fontos pozíciója van, hiszen egyszerre látnak benne dekarbonizációs célt, iparfejlesztést, közlekedési szempontokat, és igyekszenek mérlegelni azt, mi a realitás Magyarországon, hol érdemes ezzel foglalkozni.
Hozzátette: mióta a stratégiai célokat lefektették, egy, az energiát és a mindennapjainkat meghatározó komplex körülményrendszer állt elő, visszaigazolva, hogy ezzel a technológiával foglalkozni kell, így a megfogalmazott támogatási ösztönzők el fognak indulni a következő időszakban.
A TIM stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkára megjegyezte, kaptak már konkrét megkeresést piaci szereplőtől, hogy a hidrogéntöltő-állomások kiépítésénél van-e együttműködési lehetőség, ami lépéshelyzetbe hozza a tárcát, és végül célul tűzte ki ezek kiépítését.
„Hiszen ha semmilyen technológiai körülmény nem áll fenn, minden áll”
– fogalmazott Gulyás Tibor. Vagyis, ha nincs töltőállomás, a hidrogénhajtású autók sem fognak megjelenni a piacon.
A töltőállomások fejlesztésében az állam legfőbb szerepe, hogy kijelölje azt, hol érdemes ezeket kiépíteni, valamint, hogy mérlegelje az ösztönzőket, mert így bele tud szólni a piac működésébe, előnyben tudja részesíteni azokat a fejlesztéseket, amelyek az ország közlekedése szempontjából prioritást élveznek.
Az InfoRádió Aréna című műsorában szó esett az autonóm járművekről is. Az államtitkár már azt fontosnak tartja, hogy összehozzák az érdekelteket, mert a párbeszéd a felek között önmagában segítséget jelenthet abban, hogy hova érdemes az energiákat fektetni. „Figyelembe véve, hogy mire vagyunk képesek, hol tart a világ, és ebbe mi hol tudunk bekapcsolódni” – fogalmazott Gulyás Tibor.
Az TIM államtiktára elmondta, ebben a hátteret az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium adja, amelyben összeálltak az érintett felsőoktatási intézmények, valamint a feladat elvégzésre érdemes szereplők, és nagyon komoly eredményeket értek el.
Megjegyezte, az innováció oldaláról az utóbbi néhány hónapban nem volt látható újabb eredmény, de a korábbiak „fantasztikusak” voltak. Sikerült létrehozniuk például egy olyan eszközt, amivel földi-légi, együttes irányítású mozgásra képes szoftvert fejlesztettek, ami abszolút világszenzációnak számít. Arra is kitért, a napokban egy bemutatón azt prezentálták, hogyan teszteltek a tengerentúlról egy járművet a ZalaZone-on, ami kellő figyelmet is kapott a világban.
Gulyás Tibor szerint fontos cél ugyan, hogy az országnak – Elon Muskhoz hasonló – „unikornisai” legyenek, de nekik nem feltétlen kell kapcsolódniuk egy-egy nemzeti laboratórium kimeneti eredményeivel. Mint mondta, nem zárható ki, hogy ezekből lesznek nagy eredmények, hiszen most is van olyan fejlesztés, ami komoly kilátások elé néz. Példaként a Rózsa Balázs fizikus és Roska Botond professzor által vezetett BrainVision Centert említette, ahol
olyan technológián dolgoznak, ami elképzelhető, hogy egy „unikornis” lehet 5-10 év múlva.
Végül hangsúlyozta: ahhoz, hogy komoly társaságok nőjék ki magukat, időben kell felismerniük az adott eredményeket, és azokhoz megfelelő támogató eszközöket kell biztosítaniuk.
