Infostart.hu
eur:
390.6
usd:
331.58
bux:
110651.69
2025. december 23. kedd Viktória
Nyitókép: Pexels.com

Itt a német–dán menekülőút az orosz gáztól való függésből

A Balti-tengerre tervezett 9 milliárd eurós tengeri szélenergia-központ a német és a dán kormány szerint jelentős lépést jelent majd abban a folyamatban, amelynek célja Európa leválasztása az orosz gáztól való függőségéről.

Az úgynevezett Bornholm energiasziget több szélerőműparkot köt majd össze, és az általuk termelt energiát a két ország között osztja szét. A projekt kapacitása több mint 3 gigawatt lesz – ami 4,1 millió háztartás számára elegendő energia –, miután várhatóan 2030-ban megkezdi működését.

A dán kormány számításai szerint maga a tengeri szélerőmű mintegy 6 milliárd euróba fog kerülni, a hozzá kapcsolód infrastruktúra kiépítése pedig további 3 milliárd euróba. A projekt költségein – és majd a nyereségén is – a német 50Hertz hálózatüzemeltető és dán partnere, az Energinet – ami az energiaközpontot és a szárazfölddel való összeköttetést építi – fognak osztozni.

A Bloomberg értesülései szerint az energiasziget beindulása után más országoknak is lehetőségük lesz csatlakozni a projekthez, amihez viszont mindkét fél jóváhagyása szükséges lesz – írja a Portfolio.

„Az energiasziget az orosz gázt Európába vezető nagy vezetékek közelében halad majd, de most már az orosz helyett saját energiánk lesz” – nyilatkozta Robert Habeck német energiaügyi miniszter.

Az Európai Bizottság célja, hogy 2050-re a jelenlegi 12 gigawattról 300 gigawattra növelje Európa tengeri szélenergia-kapacitását.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: a japán atomenergia újjászületésével derülhet ki, hogy Németország tévúton jár

Szakértő: a japán atomenergia újjászületésével derülhet ki, hogy Németország tévúton jár

Másfél évtizeddel a fukusimai katasztrófa után Japán újraindítja a a világ legnagyobb atomerőművét. A Kasivazaki–Kariva lesz az első olyan nukleáris létesítmény, amit a fukusimai erőművet is üzemeltető Tokyo Electric Power Company működtethet. Aszódi Attila atomenergia-ügyi szakértő, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja beszélt a részletekről az InfoRádióban.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×