eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: YouTube/Magyar Nemzeti Bank

Így indokolta a jegybank a legújabb kamatemelést

A Magyar Nemzeti Bank vezetése kedd délután részletesen megvilágította a jegybanki alapkamat emelésének szokatlanul és váratlanul nagy mértékét.

Mint az Infostart is megírta, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 185 bázisponttal 7,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot keddi ülésén.

A kamatfolyosó két széle 135 bázisponttal nőtt, az overnight betét kamata 7,25 százalék, a fedezett hitel kamata 10,25 százalék lett.

Virág Barnabás, az MNB alelnöke először makrogazdasági folyamatok elemzésébe ment bele.

"Elhúzódik a magas infláció. Ennek megfelelően döntéseinkkel 110 százalékban az infláció elleni harcra koncentrálunk. Nincs könnyű győzelem, de bizonyosak vagyunk abban, hogy meg fogjuk nyerni, és el fogjuk érni az árstabilitást."

Felidézte, a magyar jegybank az elsők között figyelt fel a magas infláció jelentette veszélyre, ennek kapcsán bejelentette, hogy továbbra is a jelentős inflációs nyomásra számítva emelik majd az alapkamatot.

Döntések tehát:

A kamatpolitikának tehát lényegi mozgatórugója lesz az egyhetes betéti kamat és az alapkamat szintjének "összezárása", ezzel kapcsolatban csütörtökön az MNB újabb bejelentést tesz.

Tárgyalt a jegybank a makrogazdasági körülményekről is.

Az árstop hatásait a jegybank jelentősnek tartja, de nincs információja a további kormányzati döntésekről - tette világossá Virág Barnabás, megjegyezve, hogy magas inflációval számolnak továbbra is, az árstabilitást jelentő 3 százalékos szintre 2024-ben várható visszatérés.

A kamatemelési ciklus tervei az MNB aktuális álláspontja szerint (az MNB őszre várja az inflációs fordulatot):

A kamatkondíciókról alapesetben havi rendszerességgel dönt az MNB.

Virág Barnabás belső tényezőkről is beszélt:

  1. meg kell állapodni az érkező uniós forrásokról
  2. egyensúlyt helyreállító intézkedésekre van szükség.

Kérdések - válaszok

- Árstopok: mire készül az MNB?
- Semmilyen háttértudásunk nincs, a kormányzat hoz döntést a megfelelő pillanatban.

- Ha elhúzódik a háború, mit tesz a jegybank?
- Nekünk az árstabilitás elérésére kell fókuszálnunk. Ezt kell mindig szem előtt tartani.

- Nem megkésett a kamatemelés? Nem lenne ilyen drága az euró...
- Mi kezdtük el először a kamatemelések sorozatát tavaly nyáron. Az MNB tette e legtöbbet az infláció elleni küzdelem terén. A feladat az, hogy minden pillanatban a legtöbb információ alapján kell a legjobb döntéseket meghozni. Az infláció tetőzését várjuk. Addig a világban is nagyon sok minden történik, hétről hétre, hónapról hónapra figyeljük a folyamatokat.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×