Infostart.hu
eur:
364.18
usd:
330.93
bux:
0
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia
Nyitókép: YouTube/Magyar Nemzeti Bank

Így indokolta a jegybank a legújabb kamatemelést

A Magyar Nemzeti Bank vezetése kedd délután részletesen megvilágította a jegybanki alapkamat emelésének szokatlanul és váratlanul nagy mértékét.

Mint az Infostart is megírta, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 185 bázisponttal 7,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot keddi ülésén.

A kamatfolyosó két széle 135 bázisponttal nőtt, az overnight betét kamata 7,25 százalék, a fedezett hitel kamata 10,25 százalék lett.

Virág Barnabás, az MNB alelnöke először makrogazdasági folyamatok elemzésébe ment bele.

"Elhúzódik a magas infláció. Ennek megfelelően döntéseinkkel 110 százalékban az infláció elleni harcra koncentrálunk. Nincs könnyű győzelem, de bizonyosak vagyunk abban, hogy meg fogjuk nyerni, és el fogjuk érni az árstabilitást."

Felidézte, a magyar jegybank az elsők között figyelt fel a magas infláció jelentette veszélyre, ennek kapcsán bejelentette, hogy továbbra is a jelentős inflációs nyomásra számítva emelik majd az alapkamatot.

Döntések tehát:

A kamatpolitikának tehát lényegi mozgatórugója lesz az egyhetes betéti kamat és az alapkamat szintjének "összezárása", ezzel kapcsolatban csütörtökön az MNB újabb bejelentést tesz.

Tárgyalt a jegybank a makrogazdasági körülményekről is.

Az árstop hatásait a jegybank jelentősnek tartja, de nincs információja a további kormányzati döntésekről - tette világossá Virág Barnabás, megjegyezve, hogy magas inflációval számolnak továbbra is, az árstabilitást jelentő 3 százalékos szintre 2024-ben várható visszatérés.

A kamatemelési ciklus tervei az MNB aktuális álláspontja szerint (az MNB őszre várja az inflációs fordulatot):

A kamatkondíciókról alapesetben havi rendszerességgel dönt az MNB.

Virág Barnabás belső tényezőkről is beszélt:

  1. meg kell állapodni az érkező uniós forrásokról
  2. egyensúlyt helyreállító intézkedésekre van szükség.

Kérdések - válaszok

- Árstopok: mire készül az MNB?
- Semmilyen háttértudásunk nincs, a kormányzat hoz döntést a megfelelő pillanatban.

- Ha elhúzódik a háború, mit tesz a jegybank?
- Nekünk az árstabilitás elérésére kell fókuszálnunk. Ezt kell mindig szem előtt tartani.

- Nem megkésett a kamatemelés? Nem lenne ilyen drága az euró...
- Mi kezdtük el először a kamatemelések sorozatát tavaly nyáron. Az MNB tette e legtöbbet az infláció elleni küzdelem terén. A feladat az, hogy minden pillanatban a legtöbb információ alapján kell a legjobb döntéseket meghozni. Az infláció tetőzését várjuk. Addig a világban is nagyon sok minden történik, hétről hétre, hónapról hónapra figyeljük a folyamatokat.

Címlapról ajánljuk

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Gigabotrány a legnagyobb német banknál: több mint 15 millió kiszivárgó dokumentum leplezte le a pénzügyi manipulátort

Gigabotrány a legnagyobb német banknál: több mint 15 millió kiszivárgó dokumentum leplezte le a pénzügyi manipulátort

Több mint 15 millió belső dokumentum kiszivárogtatásával leplezte le egy több mint 200 újságíróból álló, "Inside Deutsche Bank" névre keresztelt projekt a legnagyobb német bank működését övező káoszt és a felszín alatti szabálytalanságokat. Bár Christian Sewing vezérigazgató (címlapképünkön) az elmúlt nyolc évben a német nagybank megmentőjeként, a korábbi botrányok megoldójaként és kíméletlen kockázatkezelőként lépett fel a nyilvánosság előtt, a belső levelezésekből teljesen más kép rajzolódik ki. A menedzsment ugyanis gyakran szándékosan háttérbe szorította a biztonsági előírásokat, gyanús ügyfelekkel üzletelt, manipulatívan kommunikált a befektetőkkel, és súlyos informatikai anomáliákat tussolt el - számolt be a Financial Times. A projekt magyar résztvevőjeként a Direkt36 a Telexen megjelent cikkében tett közzé további szaftos részleteket, amelyekben orosz oligarchák, Donald Trump és Jeffrey Epstein neve is előkerül. A Deutsche Bank már kedd reggel reagált az ügyben megjelent cikkekre, hangsúlyozva, hogy a mai már nem ugyanaz a bank, amelyet a dokumentumokból megismerhet a nyilvánosság. A piacot egyelőre nem nyugtatta meg a társaság reakciója: 3,5% feletti mínuszban jár a részvényárfolyam a nyitás előtti kerekedésben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×