Évtizedek óta nem volt ekkora káosz a nyomdai megrendelések és a könyvek árképzése körül: előfordul, hogy már gyártás közben kell változtatni a könyv árán, mert mire a nyomda elkészítette a borítót, felment a belívpapír ára. A g7.hu gazdasági portál körképe szerint azt senki sem tudja, hogy pontosan hány százalékos áremelkedésre számíthatunk a karácsony előtti hónapokban – vagyis a magyar könyvpiac éves forgalmának jelentős részét produkáló főszezonban -, ahogy azt sem, hosszabb távon mennyire borul fel az elmúlt években megbízhatóan teljesítő, mintegy 55 milliárd forintos magyar könyvpiac.

A portál összefoglalta, hogyan, miért jutott el a helyzet idáig: a betűhöz nyomdafesték kell, a könyvhöz papír, a papírhoz cellulóz, a cellulózhoz meg fa. Tavaly a betiltott műanyag termékek pótlása és az egyre több házhoz szállításhoz használt hullámkarton miatt a cellulózra elképesztő gyorsan megnőtt a kereslet szinte az egész világon.

Orgován Katalin, a Nyomda- és Papíripari Szövetség elnökének becslése alapján tavaly ősszel 50 százalékkal került többe az egy évvel korábbi árakhoz képest átlagosan a papír, míg idén januárra ugyanez az adat 100 százalék. Az ofszetpapír ára egy év alatt megduplázódott, idén év közepére pedig még a januári árhoz képest is 30 százalékot emelkedett.

A lap arról is ír, hogy a nyomdákban megszűnt a korábban elterjedt egy-három hónapra adott árajánlat, átálltak heti, illetve napi árképzésre: egy kiadott árajánlat másnapra már többe kerül, feltéve, ha még akkor is megvan hozzá a szükséges papíralapanyag. „Előfordult, hogy a papírgyárosok nem egyszer akkor közölték az adott szállítmány árát, amikor elindították a kamiont” – mondta Orgován. A cellulóz világpiaci ára a tavalyi meredek emelkedés utáni stagnálás, majd kis mértékű esés után idén áprilisban még a tavalyi csúcsnál is feljebb kúszott.

A g7.hu könyvpiaci forrásai szerint a papír-áremelkedés mellett a forint gyengülése, az infláció, a szakemberhiány, a minimálbér-emelkedés, a nyomdagépek alkatrészellátásának akadozása és a nyomdafestékhiány is hajtja a könyvek várható drágulását. Mindeközben a könyvkiadók kiszolgáltatottá váltak a nyomdák felé, a korábbi viszony megfordult: már a kiadók házalnak teljesítés reményében az alapanyaggal ellátott nyomdáknál.

„Nem tudjuk most megmondani, mennyivel fognak többe kerülni a könyvek év végére,

teljesen kiszámíthatatlan a piac, és az is, vajon mikorra állnak helyre az ellátási láncok” – mondta a G7-nek Nyáry Krisztián, a Líra kiadói csoport kreatív igazgatója. „A kiadók eddig kényelmes helyzetben voltak: ha nagyon fogyott egy könyvük, gyorsan utánrendelhették a nyomdánál. A karácsony előtti hónapokban zajlik a könyvpiac éves forgalmának mintegy harmada, akkor derül ki, hogy az adott év nyereséges-e egy kiadónak – és egy sikeres könyv gyors utánnyomására ebben a helyzetben már nem feltétlenül lesz lehetőség, vagy ha mégis vállalja egy nyomda, akkor a pár héttel később kinyomott sorozat ugyanabból a könyvből már drágább lehet.”

A kiadók költséget vágnak és kockázatot minimalizálnak: csökkentik a példányszámot, a keménykötést puhafedelesre cserélik, a papírt pedig egy kicsivel vékonyabbra. Így sem lesz elkerülhető az áremelkedés, ami várhatóan minden könyvtípuson jelentkezik majd valamekkora mértékben: nem valószínű, hogy csak a keménykötéses presztízskiadványok drágulnának, hanem az egyszerűbb, pénztárcabarátabb kivitelezésű könyvek is. A könyvpiac „címalapú”, tehát a kiadók minden címük megtérülését külön tervezik meg.

„A könyvek ára már elkezdett emelkedni tavaly decemberben, de kétségtelen, hogy még nem volt annyira látványos. Idén lényegesen nagyobb drágulás várható. A kiadók előre menekülnek, de nem tudhatjuk, hogy a drágább könyv hol fog elhelyezkedni a vásárló szükséglethierarchiájában” – mondja Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete elnöke. A teljes szektor bővült az elmúlt években, a nagy kiadók árbevétele nő, de a háttérben aggasztó folyamatok is zajlanak. „Előfordulhat, hogy kevesebben tudják majd megvásárolni a drágább könyveket, de ez nem jár rögtön jelentősebb árbevétel-kieséssel. Ezért a jelenség hajlamosíthat a katasztrófavakságra.”