INFORÁDIÓ
2022. június 28. kedd
Irén, Levente

aréna

jenei andrás

gazprom

energetika

ukrajna

háború

oroszország

földgáz

kőolaj

Liquified Natural Gas Floating Storage Unit (LNG FSU) Moored to the Jetty.

Jenei András: a háború vége sem oldaná meg Európa energiapiaci válságát

Az orosz olajról jó eséllyel leválhat Európa, a gázról viszont a következő két-három évben szinte lehetetlen lesz azoknak az országoknak, amelyeknek nincs tengeri kijáratuk, illetve infrastruktúrájuk – véli Jenei András energiapolitikai szakértő. A KBA Közép-Európai Biztonsági Képzési és Kutatási Központ kuratóriumának elnöke, a Méltányosság Politikaelemző Központ vezetőségének tagja az InfoRádió Aréna című műsorának volt a vendége.

Jenei András az Arénában
 

Jenei András energiapolitikai szakértő szerint érdekes kérdés, hogy vajon már tavaly nyáron is a mostani háború előszelét érezhettük, amikor megugrottak az energiaárak. Szerinte ahhoz, hogy erre választ kapjunk, egészen 2013-ig kell visszatekinteni, ugyanis Oroszország és azon belül a Gazprom akkor kezdte el azt az új politikáját, hogy „mindegy, milyen áron”, tehát akár nagy árelőnnyel is minél inkább elárassza az európai piacot földgázzal. Semmilyen más érdek nem vezérelte ebben, minthogy 40 százalék fölé növelje az akkori 29-30 százalékos piaci részesedését, ami 2019-20-ra megvalósult.

A koronavírus-járvány felborította a tradicionális kereskedelmi folyamatokat, de 2021-re a Gazprom elérkezettnek látta az időt, hogy „finoman” beleavatkozzon az európai árakba, miután 2018-19-ben rekord alacsonyak voltak az árak, amit még a pandémia is lenyomott, ami hosszú távon egy termelő-szállítónak nem egy túl jó piac – jegyezte meg a KBA Közép-Európai Biztonsági Képzési és Kutatási Központ kuratóriumának elnöke, aki szerint ez azt jelenti, hogy itt volt egy erős fizikai korlát is az orosz oldalról, amit azzal tudtak magyarázni, hogy csak a szerződéses igényeket teljesítik, az pedig, hogy a spot (fizikai/készpénzes) piacra mennyi felesleges, leköthető gázt raknak ki, az meg az ő dolguk.

Emiatt gázhiány alakult ki, tehát már akkor beavatkozott Oroszország.

Jenei András szerint azt nehéz megmondani, hogy ebben volt-e orosz politikai szándék a Kreml részéről.

"Ha Oroszország háborúra készült, márpedig azért nagyon úgy tűnik, ahhoz maximalizálni kellett a bevételeket" – vélekedett. Ennek megfelelően 2021-ben a Gazpromnak rekordbevételei voltak, miközben nem adott el rekordmennyiségű gázt. Így egyértelmű, hogy az orosz költségvetés többlete is rekordméretű volt, mert az általuk alultervezett, kicsit magasabb olajár is plusz bevételt hozott – tette hozzá.

„Összességében nézve valószínűleg volt benne egy pici manipuláció, de nem hiszem, hogy azért, hogy felborítsák a teljes európai gázpiacot. Inkább annyira kifeszített már az európai áram- és gázpiac, hogy akár egy relatíve kisebb külső beavatkozásra, külső kényszerre ilyen elképesztő árvolatilitással reagál, ami nem jó” – fogalmazott a Méltányosság Politikaelemző Központ vezetőségének tagja.

Európai gázellátás a háború után

Jenei András szerint ha egyszer csak véget érne a háború, akkor sem oldódna meg azonnal Európa energiatermelési és -ellátási gondja. Szerinte

hiú ábránd azt gondolni, hogy Európa összes energiapiaci problémáját a Covid, illetve az orosz–ukrán háború okozta.

Meglátása szerint az elsődleges ok részben a klímaváltozás okozta pánikreakcióban keresendő, hogy Európában olyan szabályozások léptek életbe, amelyek már rövid távon válsághelyzetet teremtettek, főleg a gáz-, de általában az energiapiacon. Az energetikában ugyanis nagyon nehezen értelmezhetők a 2030-2040-2050-es céldátumok a szén-dioxid-kibocsátással járó termelés kivezetéséről, tekintettel arra, hogy az energetika szempontjából tíz év csak közép-rövid táv – magyarázta.

Mindez az európai ETS- vagy szén-dioxid-kvótapiacnak a manipulációival kezdődött, ami egy mesterségesen teremtett regulátori piac, ezek 70-80 százalékát a nagy hedge fundok uralják spekulatív, pénzügyi ügyletekkel – fogalmazott a KBA Közép-Európai Biztonsági Képzési és Kutatási Központ kuratóriumának elnöke –, vagyis semmi köze nincs ahhoz, hogy az azokból befolyó összegeket valóban szén-dioxid-csökkentett vagy -mentes energiatermelő beruházásokra költjük. Amíg nem tesszük ilyen szempontból transzparenssé ezt a rendszert, addig ezek a problémák meg fognak maradni – húzta alá.

Jenei András arra is felhívta a figyelmet, hogy a pandémiára, a klímapánikra és a mostani orosz–ukrán háborúra adott vészhelyzeti reakciók, „amik – bizonyos szempontból – politikusi szinten olykor hisztérikusaknak is nevezhetők”, olyan folyamatokat indítanak el például az energiaszektorban, amelyek nem biztos, hogy visszafordíthatók, ha fél-egy éven belül véget ér a háború, vagy esetleg ha Oroszország visszakerül valamilyen formában a „klubba”, mert mondjuk rezsimváltás történik. Ha az energetikában kijelölnek egy utat, most például lecseréljük a csővezetékes orosz szállítást cseppfolyósított földgázra, LNG-re, akkor elképzelhető, hogy

néhány éven belül olyan párhuzamosságok épülnek ki, amelyek ismét nagymértékben drágíthatják földgázt,

miközben van egy harmadik regulációs vonal Európában, hogy „vezessük ki a gázt, hiszen a 2040-es évekre meg kell szabadulnunk a földgáztól” – mutatott rá a szakértő.

A totális függetlenedés nehézségei

Ami az orosz energiahordozóktól való teljes függetlenedést illeti, Jenei András szerint fontos tisztázni, hogy az orosz olajról vagy földgázról van-e szó, a kettő ugyanis ég és föld Európa szempontjából.

Az olaj szempontjából elég jónak látja az esélyt a levállásra, bár nyilván üzletileg ez sem jó, hiszen az orosz olajat 10-15 százalék kedvezménnyel tudják az oroszok még a Brenthez képest is szállítani csővezetéken át. Akik ebből élnek, azoknak ez mindenképpen veszteség lesz. Nem beszélve arról, hogy az orosz könnyű olaj nagyon jó minőségű, és ha nem ezt kellene Magyarországon finomítani, akkor 10-30 százalékkal kevesebb végtermék születne. Megjegyezte: elsősorban üzleti kérdésről van szó, bár nyilván, ha egy teljesen könnyű olajra optimalizált finomítója van egy cégnek, az technológiai váltást is igényelne, hogy nehezebb olajat tudjon finomítani. „De nem olyan mértékű a probléma, mint, mondjuk, a 70-es években volt. Akkor sokkal függőbb volt technológia szempontjából Európa és az egész világ” – fogalmazott.

Az orosz exportra szánt ötmillió hordó olaj – aminek csak egy része érkezik Európába – jól szankcionálható. Az más ügy, hogy az oroszoknak ez nem lenne akkora érvágás, mert el tudják adni Indiának vagy Kínának, bárhova a világon – jegyezte meg Jenei András.

„A földgáz teljesen más tészta.”

A KBA Közép-Európai Biztonsági Képzési és Kutatási Központ kuratóriumának elnöke szavai szerint a fő problémakör a szállíthatóság, miközben az alternatívát jelentő cseppfolyósítottföldgáz-kapacitások (LNG) globálisan korlátosak. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a földgáz világpiaca csak az elmúlt években alakult ki, és nem olyan mérsékeltek az árkülönbségek, mint az olajpiacon a Brent és az Ural között. Az ázsiai, az európai és az amerikai gázpiaci spot-ár nagyon nagy mértékben eltérhet – mutatott rá. Sokkal koncentráltabbak a földgázkitermelő és LNG-t szállítani képes országok, másrészt rendkívül fejletlen – az olajpiachoz képest – még a szállítási infrastruktúra. Sokkal olcsóbban és nagyobb mennyiségben is lehet a már meglévő, csak profitot termelő csővezetékeken földgázt szállítani, a „macerásabb” LNG-technológiával szemben.

A szakember ugyanakkor egyetértett azzal, hogy a jelentős árkülönbség kezd elapadni, és az egy-két eurót kóstáló cseppfolyósítás, el- és újragázosítás már nem akkora tényező, mint amikor 10 euróba került egy megawattóra földgáz.

Arra viszont nem tudott válasszal szolgálni, hogy át lehet-e egész Európát állítani. Az biztos, tette hozzá, hogy Kelet-Európa és főleg azoknak az országoknak, amelyeknek nincs semmilyen tengeri kijáratuk vagy infrastruktúrájuk arra, hogy LNG-t fogadjanak, a következő két-három évben nagyon nehezen elképzelhető, hogy leváljanak az orosz földgázról.

Nyitókép: Felix Cesare/Getty Images

Kapcsolódó hang

A Gazprom törekvései – Jenei András (Aréna részlet)
 
Európai gázellátás a háború után – Jenei András (Aréna részlet)
 
A teljes függetlenedés nehézségei – Jenei András (Aréna részlet)
 
A címlapról ajánljuk

×
×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018