Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.41
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: pixabay

Felborulhat nyáron a lisztpiac

Drágulás várható az árstop lejárta után.

Most csendes a lisztpiac - mondta a VG-nek Lakatos Zoltán, a Gabonaszövetség gabonafeldolgozói tagozatának elnöke, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója, hozzátéve, hogy húsvétra bevásároltak az emberek. Közben kiderült, hogy a kormány június végéig meghosszabbítja az árstopot.

A legközelebbi áremelés vélhetően megtöri ezt a csendet, és élénkül a forgalom. Ez a malomipari szereplők tervei szerint hamarosan, május második felében, június elején történhet meg. A 160 forint körüli kilogrammonkénti átadási árat a költségnövekedésből miatt körülbelül 15 forinttal fogják emelni

A búza ára az aratás óta több mint duplájára nőtt, a liszt kilónkénti átadási ára pedig 80-90 forintról emelkedett a 160 forintos szintre.

Július elejétől – a meghosszabbított árstop várható feloldásától – a most tervezettnél is nagyobb mértékű áremelésre kell számítani – mondta Lakatos Zoltán. A mostani tőzsdei árakkal számolva ugyanis 135 ezer forintos tonnánkénti búzaár várható arra az időszakra, ez pedig a malomiparnál 220 forint körüli – vagyis a jelenlegihez képest 60 forinttal magasabb – átadási árat feltételez.

Befolyásolja a helyzetet az orosz–ukrán háború is. Ennek egyik következménye, hogy az ukrán gabonából alig kerülhet exportra, a világpiacon így az árak alakulására ez a hiányhelyzet is hatással van. Ha elkezdődik a betakarítás, és nem érkeznek ukrán szállítások, akkor a közel-keleti és az észak-afrikai országok, valamint Törökország hatalmas igénnyel jelentkeznek majd a térség gabonapiacain. Ha ez így történik, akkor a magyar búzára is magas árat ajánlhatnak a hiányban szenvedő országok, és hiába lesz az államnak elővásárlási joga.

Így most azok a termelők, akiknek még van búzakészletük, megtartják az árut a magasabb árakban bízva – tette hozzá az elnök.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×