Mint írták, ezzel együtt az exportpiac átrendeződése viszont új piacokat nyithat meg a hazai termelők számára, illetve az agráriumban komoly problémát jelentő munkaerőhiány akár enyhülhet a Magyarországon tartósan letelepedők munkavállalásával.

Tresó István, a K&H Bank agrárfejlesztési főosztályának vezetője szerint "az ukrán export kiesésével később a hazai agrárcégek jelentősen növelhetik piaci részesedésüket például Csehországban vagy Lengyelországban, ahol hangsúlyos szereplő volt keleti szomszédunk". Hozzátette, a jelenlegi árfolyamok mellett az exportpiacok bővülése segítséget jelenthet azoknak a gazdáknak, akik euróban fizetnek alapanyagaikért.

A K&H Bank keddi közleménye arra is felhívja a figyelmet, hogy a belső kereslet is nőhet az importot helyettesítő magyar termékek iránt, mivel a gyenge forint miatt egyre drágábbak az importált élelmiszerek. A helyi forrásból származó beszerzések a külső tényezők miatt jelentkező kockázatot is ki tudják védeni.

A bank elemzése emlékeztet: a világ napraforgómagolaj- és napraforgótáp-exportjának négyötödét, búzakereskedelmének 29 százalékát, kukoricakereskedelmének pedig 20 százalékát adja Oroszország és Ukrajna. A konfliktus kirobbanása óta így előbbi két termény nagyjából 30 százalékkal, amíg a kukorica durván 10 százalékkal drágult. Ezzel az állattenyésztők takarmányozási költségei jelentősen megnőttek, különösen azzal, hogy az etetésre szintén gyakran használt szója ára is jó 40 százalékkal emelkedett egy év alatt.

A K&H kkv bizalmiindex-kutatás eredményei szerint a mezőgazdaságban rendre megjelenő munkaerőhiány jelentősen enyhülhet, ha a Magyarországra érkező menekültek egy része tartósan itt marad, és dolgozni kezd - vélekedik a bank.