Magyarország 2010 utáni sikeres geopolitikája, valamint gazdaság- és pénzpolitikája eredményeként képes lehet az új, kettévált globális pénzügyi rendszerben egy Nyugat-Kelet között működő pénzügyi központ, "átjáró" megépítésére – írta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a magyarnemzet.hu oldalon.

Kiemelte: ez egyben az egységes Kárpát-medencei gazdasági tér megteremtését is jelentené, mert nincs pénzügyi erő gazdasági alap nélkül.

A geopolitikai fordulatok következtében kettéváló világgazdaság kettős pénzügyi rendszert hoz létre, amely a versengés és szembenállás mellett kereskedelmet és együttműködést is igényel, ezért közvetítők és "átjárók" épülnek ki közöttük.

Felidézte, hogy

az amerikai-szovjet hidegháború idején Ázsiában Hongkong és Szingapúr, Európában Helsinki és Bécs működtek átjáróként.

Svájc különlegesen hatékony pénzügyi átjáróként működik, mert minden időben és nagyjából mindenki számára nyitott.

A jegybankelnök szerint sokat nyerhet az az ország, amely képes közvetítőként, átjáróként működni a két szemben álló világ között, "mert a békés kereskedelem általában jobban emel, mint a háborús szembenállás".

2021 után több ország, város esélyes új átjáróként működni földrajzi helyzete, geopolitikai stratégiája, gazdasági ereje, a pénzügyi rendszer fejlettsége, illetve kulturális tőkéje alapján. Új átjárók alakulhatnak ki

• Ázsiában (India, Dél-Korea, Japán),
• a Közel-Keleten (Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia, Izrael) és
• Európában (Magyarország, Szerbia, esetleg eurózónából távozó országok)

– sorolta.

Matolcsy György szerint "az eddigi magyar geopolitikai siker lényege, hogy a Nyugat részeként, nyugati szövetségi/együttműködési szervezetek tagjaként is megőriztük mozgásterünket a keleti együttműködéshez".

A belső politikai kiszámíthatóság, a regionális szövetségek (V4, Szerbia), a nagyhatalmakkal fenntartott "párhuzamos" együttműködések, az EU-piacok elérése, a dinamikus GDP-növekedés, az FDI-vonzás képessége, a nemzeti fizetőeszköz, a jelentős aranytartalék, valamint a jegybanki "vegyes", nyugati és keleti devizatartalék-forrás tehetik alkalmassá Magyarországot a két világ között közvetítőközpont megépítésére – összegezte.

Vannak tartalékok is, amelyek erőteljesebb kihasználásával még jobb képességekkel rendelkezhet az ország az átjáró-közvetítő feladatok ellátására. Ilyenek például

• az "EU-átlagot gyorsan közelítő, elérő, majd meghaladó GDP-növekedés",
• a folyamatosan pozitív folyó fizetési mérleg felépítése,
• a folyamatosan bővülő aranytartalék,
• az okos védelmi erő és
• az elismert egyetemek.

A jegybankelnök azzal zárta sorait, hogy a magyar pénzügyi átjáró megépítése politikai függetlenséget, üzleti szabadságot, valamint széles gazdasági és pénzügyi döntési mozgásteret igényel. Előfeltétele ezért, hogy mindkét világ elismerje, sőt támogassa működését.