A szokásokhoz híven felszólal Varga Mihály pénzügyminiszter, Parragh László, az MKIK elnöke, valamint Orbán Viktor miniszterelnök (az ő beszédét külön cikkben tudósítjuk majd).

Parragh László arról beszélt, hogy Magyarországon a járvány és az infláció kezelésében is gyorsan és határozott kézzel részt vett, vesz az állam. Bár az árstopot a gazdasági szereplők nem szeretik, de a nagyobb baj elkerülése érdekében "ezt a békát le kellett nyelnünk".

A kamara elnöke kijelentette, felértékelődött az állam szabályozó szerepe az elmúlt időszakban és felértékelődött a kamara segítő munkája.

A kamarai hálózat javaslatai jelentős részben megjelentek a gazdaságvédelmi tervben, a gazdaság újraindításában is aktív szerepet próbálnak játszani. Olyan fontos javaslataik valósultak meg, mint például a munkahelyteremtő bértámogatás egyszerűsítése vagy a hitelmoratórium meghosszabbítása. A kiszállított készételek áfacsökkentése sok céget mentett meg, a SZÉP-kártya átjárhatósága is hasznos volt. Megjegyezte, tudják, hogy ilyen változtatásoknál mindig vannak vesztesek is, így a SZÉP-kártyánál is volt. A szocho csökkentését és a szakképzési hozzájárulást, a KIVA összeghatárának megemelését, a kkv-k rezsicsökkentést, valamint a vállalkozásokat támogató hitelprogramokat is kiemelte.

"Elértük azt, hogy ma többen jelentkeznek szakképzésbe, mint gimnáziumba"

- mondta Parragh László, utalva a munkaerőhiány egyik szegmensének sikeres kezelésére.

Sok megállapodás született a jelenlegi kormányzat és az MKIK között; 2010-ben, a választások előtt kötötték az elsőt, és minden választás előtt aláírták a megállapodást a folytatásról. "A különlegesség, hogy mindkét fél betartotta a megállapodásban foglaltakat" - jegyezte meg.

A 2020-ban indított krízishitel-konstrukciók, a 2021-es újraindítási hitelek segítségével 30 ezer vállalkozást értek el és 51 ezer működő hitelszerződést kötöttek - ez mindenki számára érzékelhető mentőöv volt.

Három éve mondja a kamara, hogy inflációs veszély van (az infláció fele várakozás, a másik fele valóság) - mutatott rá Parragh László. Elkerülni nem lehet az inflációt, csak tompítani. A nemzetközi folyamatok ebbe az irányba mennek, és a hazai folyamatok egy része is erre mutat. Az energiaárak megtöbbszöröződése, a kínai gabonafelhalmozás, a nemzetközi nyersanyagárak drágulása, a chiphiány tüzelte az inflációt.

Strukturális változások zajlanak a világgazdaságban, jegyezte meg a kamarai elnök. Ennek mindenki a nyertese akar lenni. A kamarának az alábbi témákra kell figyelemmel lennie.

• Egészségszuverenitás erősítése.
• Világgazdasági folyamatok figyelése a vállalatok oldaláról.
• A külkereskedelem mennyiségi és minőségi javítása, több cég részvétele.
• Hosszabb távon felértékelődik a biztonságos termelés és a vállalkozások közti bizalom.
• Innovativitás, digitális átállás.
• Vállalati pénzügyi tudatosság felértékelődése is fontos.
• Közepes jövedelmi csapdahelyzet elkerülése, dualitás megszüntetése.

Mindehhez összefogás és közös munka szükséges, zárta szavait Parragh László.

Varga Mihály arról beszélt, hogy az elmúlt héten két meglepetés is volt:

• az infláció magasabb lett a várakozásoknál, és
• a gazdasági növekedés is magasabb lett a várakozásoknál.

Ez azoknak volt meglepetés, akik nem hitték el, hogy a gazdaság nem a járvány előtti állapotba fog helyreállni - mondta a pénzügyminiszter.

2020 márciusában négy kihívás volt az ország előtt:

1. világszintű válság alakult ki, satufékezés történt mindenhol
2. a spanyolnáthajárvány óta az egyik legkomolyabb járvánnyal találtuk szembe magunkat, és nem volt senki, aki megmondja, hogyan kell vele megküzdeni
3. kiderült, hogy az oltóanyag előállítása 1-1,5 évet fog igénybe venni, arra kellett 2020 márciusában felkészülni, hogy tartósan együtt kell élni a gazdasági kihívásokat okozó korlátozásokkal
4. alkalmazkodni kell ehhez, különben negatív spirálba rántja az országot.

A kormánynak kezelnie kellett a járvány hatásait. Tudták, hogy lesznek olyan ágazatok, amelyeket jobban érint a járvány, mint másokat. Turizmus, légi közlekedés, sportágazat (komoly gazdasági szegmens mindenhol). Ezért volt fontos a sok hitelprogram és a bértámogatás, hogy mozgásban maradhassanak az érintett vállalkozások. Végül fenn kellett tartani a bizalmat, mert arra épül a gazdaság is - sorolta Varga Mihály.

A növekedési áldozatot kellett minimalizálni és mozgósítani kellett a költségvetési forrásokat - mutatott rá.

2008-2009-ben megszorítással kezelte a válságot az akkori kormányzat. A 2020-2021-es válságot (ami a világgazdaság tekintetében kétszer akkora volt, mint a 10 évvel korábbi) a kormány a saját erejéből tudta megoldani, nem kellett az IMF-et hívni, mint tíz éve, amikor piaci alapon nem volt jelentkező magas kamatok mellett sem.

A GDP 36 százalékát tette ki a magyar költségvetési átrendeződés a járvány segítésére.

Széles körű egyeztetés indult az állami intézményekkel, hogy elfogadtathassák a segítő csomagokat. Családokat, vállalkozásokat kellett segíteni: fejlesztési programokat kellett folytatni és új, beruházássegítő programokra volt szükség. Mindemellett adócsökkentést is végrehajtott a kormány, pénzt hagyva a vállalatoknál.

Mindezt úgy kellett végrehajtani, hogy a járványból kifelé az új versenynél a startvonalhoz kerüljön Magyarország - ez sikerült, az ország már a 2019-es kibocsátási szintje fölött van 4 százalékkal.

Devizakötvényt bocsátottak ki az intézményi megtakarítások és a lakossági állampapír-vásárlások mellé a költségvetés finanszírozásához. (10 ezer milliárd forint fölött van a lakosság kezében lévő állampapírvagyon.)

Évtizedes mértékkel nézve a nemzet legfontosabb kihívása a népesedés, ezért volt fontos a családok támogatása a járványban az otthonteremtési támogatások kibővítését, valamint a fiatalok-idősek számára bevezetett külön intézkedéseket (szja-mentesség a 25 év alattiaknak; 13. havi nyugdíj).

Az ország magas beruházási rátája mutatja, hogy a következő évben olyan vállalkozások indulnak, amelyekkel tartani lehet az 5 százalék fölötti gazdasági növekedést. 1900 milliárd forint a 13 legnagyobb beruházás értéke, most vannak fejlesztési szakaszban.

"A legnagyobb partnereink ebben a helyzetben sem léptek vissza mellőlünk, Magyarországon továbbra is érdemes tőkét befektetni, beruházni"

- értékelt a pénzügyminiszter.

2009-ben 53 forint ment 100-ból az államkasszába, most csupán 34 forint.

"Az a hatéves megállapodást, amit a munkaadókkal és munkavállalókkal aláírtunk 2016-ban, megvalósult és még egy fél százalékpontnyi adócsökkentéssel több is lett" - jegyezte meg.

A vállalkozások teljes digitalizált adatbevallásának megvalósítása a cél, "hogy egy kicsit munka nélkül maradjanak a könyvelők és a könyvvizsgálók, mert itt az állam is tud szerepelni".

2002-2010 között privatizáció és adóemelés mellett jelentős hitelfelvétel is történt, ezért nem volt a 2008-9-es válságnál az államnak mozgástere, a magyar államadósság csökkenése viszont 2010 után tartóssá vált. Csak a járvány változtatott ezen 2019-ben, de a következő időszak egyik legfontosabb feladata az, hogy visszaálljanak a csökkenő pályára.

Az éves magyar növekedés 7,1 százalék, a lengyelek a másik éllovasok. "Bele se merek gondolni, hogy ha tavaly ideadták volna azt a pénzt az EU-ból, ami járt volna, milyen növekedés lett volna" - jegyezte meg.

A magyar foglalkoztatás az EU-ban az egyik legjobb, a munkanélküliségi rátában az egyik legkisebb.

Az egészségügyi rendszer átalakításának része volt az orvosbéremelés is, valamint a hálapénz kivezetése - ez is a járvány időszaka alatt történt. A másik fontos folyamat volt a járvány idején kikényszerített digitális átalakulás.

Az infláció: valóban magasabb volt a piaci várakozásoknál, de nem volt magasabb annál, mint amit józan ésszel kalkulálni lehetett Varga Mihály szerint. A V4-ek között Magyarországon van a legalacsonyabb infláció.

Megemlítette a négy "stopot", köztük a kamatstopot, amit előző nap terjesztettek ki a lakáslízingre is - ezek miatt alacsonyabb, nem 10 százalékos az infláció.

2021-ben elsők voltunk az EU-ban a gazdasági növekedésben, ehhez meg kell maradnia az együttműködésnek a kamarákkal, vállalkozásokkal. Reménybeli felminősítéseink is függhetnek ettől - mondta.

Sikeresnek nevezte a magyar válságkezelést, a kulcspontok megválasztása nagyon fontos volt (beruházások, családok támogatása például).

Nincs megállás: a jövő egyik nagyon fontos kérdése, hogy hogyan lehet úgy a növekedési pályán maradni, hogy az az egyensúllyal párosuljon - zárta szavait.