eur:
394.13
usd:
365.33
bux:
65384.6
2024. március 29. péntek Auguszta
A Magyar Posta Zrt. munkatársa a nyugdíjasoknak szánt Erzsébet-utalványokat tartalmazó borítékot és Orbán Viktor miniszterelnök köszöntő levelét kézbesíti Budapesten 2016. december 13-án. A 10 ezer forintnyi Erzsébet-utalvánnyal a kormány a nyugdíjasokat támogatja.
Nyitókép: MTI Fotó: Balogh Zoltán

Így hagyja le folyamatosan a munkabér a nyugdíjakat

Anyugdíjszajértő részletesen is elmagyarázta, a jelenlegi nyugdíjszámítás hogyan vezet még most is elszegényedéshez, noha a "csúszdát" erősen kompenzálja a most visszaadott 13. havi ellátás.

A héten megérkező 13. havi nyugdíj olyan erejű pluszjuttatás, mintha 8 százalékos emelést kapnának az idősek – mondta kérdésünkre Farkas András. A nyugdíjszakértő azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy ennek ellenére is tovább nyílik az olló a nettó bérek és a nyugdíjak között.

"A nyugdíjakat úgy állapítják meg, hogy a megállapítás éve előtti év nettó nemzetgazdasági átlagkereseti szintjéhez igazítják az 1988 óta évente keresett, nettósított pénzeket, és így lesz egy számított, havi nettó életpályakereset-összeg, ami alapján aztán meg lehet állapítani a nyugdíjat. Hogy a mindenkori megállapítás előtti év nemzetgazdasági átlagkereseti szintje a referenciaérték, ezért 2015 óta minden évben sokkal jobban járt az a nyugdíjba menő, aki egy későbbi évben kérte a nyugdíja megállapítását. Ennek olyan óriási a jelentősége, hogy gyakorlatilag ugyanolyan erejű meghatározó jelentősége van annak, hogy melyik évben kéri valaki a nyugdíjat, mint annak, amitől egyébként függ a nyugdíj, a ledolgozott évek száma és az említett bizonyos átlagkereset" – részletezte Farkas András.

Hogy ez mekkora eltéréseket tud okozni, arra következő példát mondta: ha valaki 2015-ben ment el hasonló "múlttal" nyugdíjba, mint egy mostani elvonuló, 80 százalékkal kisebb nyugdíjalapot képező keresetet állíthatott maga számára elő, mert annyival rosszabbak voltak a valorizációs szorzók, hiszen 2015 és 2021 között a nyugdíjak emelkedése csak az inflációt követte, míg a bérek ennek többszörösével nőttek. Ebből következik az, hogy a bér–nyugdíj-olló folyamatosan nyílik.

És azt sem tartja valószínűnek a szakértő, hogy a megnövekedett inflációval most lépést tart a nyugdíj.

"Egyrészt van egy olyan szabályozó rendszer, hogy ha magasabb lenne az infláció idén 5 százaléknál, akkor novemberben visszamenőleges kiegészítő nyugdíjemelésre kerül sor, de most van egy jóval erősebb védelmi rendszer, mely szerint érkezik a 13. havi nyugdíj, ami további 8 százalékos emeléssel egyenértékű" – erősítette meg Farkas András.

Vagyis

13 százaléknyi "védettségi zónájuk" van a nyugdíjasoknak

az inflációval szemben, ami elegendő lesz szerinte az infláció kivédésére idén.

Mint kitért rá, a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése alulról fogja felhajtani a béreket, így a nemzetgazdasági átlagkereset emelkedése jóval jelentősebb mértékű lesz a szokásosnál, emiatt aztán aki 2023-ban megy nyugdíjba, az élvezni fogja a valorizációs szorzókban beálló pozitív változást, viszont újra lemaradhatnak a nyugdíjasok az olló nyílása miatt.

"Az elszegényedési csúszda meredeksége most sokkal enyhébb lett a 13. havi nyugdíjnak is köszönhetően, de igazán mindaddig nem lehet zárni ezt az ollót, amíg a nyugdíjemelés módszere nem változik meg, és kizárólag az inflációt követi" – tette hozzá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×