Infostart.hu
eur:
388.4
usd:
334.86
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
engineer working on checking equipment in solar power plant on the roof, Solar energy technology concept  and The energy concept of the universe and galaxies
Nyitókép: Pramote Polyamate/Getty Images

Egyszerre teljesültek és nem teljesültek Magyarország céljai

A 2009/28/EK irányelvben rögzített, 2020-ra vonatkozó kötelező érvényű 13 százalékos megújuló energia részarányt sikerült elérnie Magyarországnak, de a 2010 decemberében elfogadott Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervben a kormány által önkéntesen 14,65 százalékra növelt célt nem.

Amint arról az Infostart is beszámolt, a megújuló energiaforrásokból előállított energia felhasználásának részaránya tavaly a bruttó végső energiafogyasztásban 1,3 százalékponttal 13,9 százalékra nőtt 2019-hez képest, így Magyarország teljesítette 2020-es célkitűzését – derült ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) legújabb energiastatisztikai riportjából.

A Portfolio ugyanakkor most arra emlékeztet, bár az Európai Parlament és Tanács említett irányelve alapján a megújuló energiaforrások bruttó végső energiafogyasztásban való részesedésére vonatkozó, 2009-ben kijelölt 2020-as kötelező cél 13 százalék, ezt az egykori Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által jegyzett, 2010 decemberében elfogadott Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervben a kormány önkéntesen 14,65 százalékra növelte, amit viszont nem sikerült elérni a statisztika szerint.

Pedig korábban a részarány járt már 16 százalék felett is (2013-ban), de a közel 80 százalékban a biomassza (azon belül nagyrészt tűzifa) felhasználásának köszönhető arány a következő években fokozatosan csökkent, mivel a hazai megújulóenergia-termelés és -felhasználás abszolút értékben egészen 2018-ig, a napenergia-boom kezdetéig érdemben nem emelkedett, miközben az ország teljes energiafelhasználása nőtt.

A lap arra is kitér, hogy nemzetközi összevetésben megállapítható, hogy a 2009-es EK irányelv által rögzített 2020-as magyar megújuló energia célszám az Európai Unióban az alacsonyabbak közé tartozik, de ez igaz a 14,65 százalékos célértékre is. A részben előzetes adatok szerint az országok többsége teljesítette a rá vonatkozó 2020-as célt, mindössze Belgium, Franciaország, Hollandia és Szlovénia maradt el tőle. Az EU egészének 20 százalékos célja 1 százalékponttal teljesült túl.

Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×