2022-ben majdnem 20 százalékkal emelkednek a legkisebb bérek: 200 ezer forintra nő a minimálbér és 260 ezer forintra a bérminimum. Az eddigi bértárgyalások, megállapodások alapján az látszik, hogy ezen felül nagy és kis cégeknél is minimum 10, de inkább 15 százalékos béremelést kell adniuk a munkáltatóknak, ha meg akarják tartani az embereiket – hívja föl a figyelmet a 24.hu.

Ahol van szakszervezet, ott is nagyon kevés egyelőre a bérmegállapodás – mondta a lap megkeresésére a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) alelnöke, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége elnöke. Székely Tamás egy gyógyszeripari céget említett, ahol sávos, átlagban 10 százalékos emelés lesz.

Számos helyen azonban nagyon messze van még egymástól a munkáltató bérajánlása és a szakszervezet bérelvárása. Akadnak munkáltatók, akik

még a várható inflációnak megfelelő, 5,1 százalékos emelést sem akarják megadni.

A Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke, László Zoltán arról tudott beszámolni karácsony előtt, hogy 202 alapszervezetük közül már mintegy 30 nagyobb, 300–400 fős cégnél megvolt a bértárgyalás, megállapodás, melyek tükrözik a jelenlegi munkaerő-piaci helyzetet. A munkaerő létszáma, képzettsége, megszerzése és megtartása felértékelődött.

Az eddigi bérmegállapodásokban 12–18 százalék közötti emelést sikerült elérniük, de jelentősek az eltérések az átlag mögött.

10 százalékos emelés lehet a minimum

A főként a lakosságot kiszolgáló kis- és mikrovállalkozásoknál másképp nem fog menni a béremelés, csak ha egyúttal árat is emelnek – mondta a 24.hu érdeklődésére az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke. Németh László a visszajelzések alapján úgy látja, mivel a lakosság nehezen fizeti meg a szolgáltatások árát, nehéz lesz a legkisebb vállalkozásoknak elfogadtatniuk az elszállt infláció mellett a költségek emelkedését, így a béremelést is. A mikrovállalkozások mintegy 70 százaléka öt fő alatti foglalkoztató vagy önfoglalkoztató. Ők lesznek a legnehezebb helyzetben a béremelések kigazdálkodásánál, különösen a jelentős anyagár-növekedések mellett. Az ötnél több embert alkalmazó kisfoglalkoztatóknál a garantált bérminimum kigazdálkodása lesz komoly teher, illetve az, hogy amennyivel emelkedik a garantált bérminimum, annyival emelni kell az ennél magasabb béren lévők keresetét is. Az alelnök szerint

a 10 százalékos emelés lehet a minimum, de inkább 15–20 százalék pluszt kell megadni ahhoz, hogy ne legyen bérfeszültség jövőre.

A lap arra is kitér, hogy a fluktuációs adatok azt mutatják, hogy a munkavállalók gyorsan és könnyen lépnek, ha valami nem tetszik nekik. Illetve, hogy a toborzás és a betanítás időszaka minden cégnek drága – ha pedig a frissen betanított elmegy, az veszteség. Ezekből következik, hogy a dolgozók elégedettsége, megtartása érdekében fontos kiküszöbölniük a munkáltatóknak a bértorlódást.

Sok ágazatot nem érint a garantált bérminimum emelése, mert annál magasabbak a bérek, viszont a 41 ezer forintos emelés (219 ezer forintról 260 ezer forintra) felfelé tolja a többi bérkategóriát is. A jelenlegi 250–270 ezer forintos bérsávokban jelentős emelésekre lesz szükség, ha meg akarják tartani a cégek az embereiket – vélekedett a MASZSZ alelnöke. De alighanem hatással lesznek a bértárgyalásokra a központi béremelések is.