A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő szerdán Londonban bemutatott negyedik negyedévi regionális prognózisában közölte: a tágabb értelemben vett feltörekvő európai térségben az idei év egészére 4,3 százalékos átlagos inflációt vár mediánértéken számolva a tavalyi 2,7 százalék után.

A Fitch számításai szerint ez lesz 2011 óta - vagyis az utóbbi tíz évben - a legmagasabb éves inflációs átlag ebben a térségben.

A cég Magyarországon 2021-ben 4,3 százalékos - vagyis a várt térségi átlaggal megegyező -, jövőre 3,6 százalékos inflációt valószínűsít.

Ugyanebben a két évben a hitelminősítő a magyar hazai össztermék (GDP) 6,5, illetve 5 százalékos növekedésével számol reálértéken mérve.

A Fitch londoni elemzői 2023-ra 4,6 százalékos növekedést várnak a magyar gazdaságban.

A Fitch Ratings "BBB" szintű, befektetési ajánlású, stabil kilátású besorolással tartja nyilván a magyar államadósság-kötelezettségeket. Ez azonos a Standard & Poor's pénzügyi szolgáltató hitelminősítői részlege (S&P Global Ratings) által a magyar szuverén kötelezettségekre érvényben tartott besorolással és osztályzati kilátással.

A harmadik globális piacvezető hitelminősítő, a Moody's Investors Service szeptember végén az addigi "Baa3"-ról egy fokozattal "Baa2"-re javította a magyar államadós-osztályzatot, és a besorolás kilátását stabilra módosította az addigi pozitívról.

A Moody's besorolási módszertanában a "Baa2" szint a másik két cég "BBB" osztályzatának felel meg, így jelenleg mindhárom globális hitelminősítő azonos besorolást tart érvényben Magyarországra, egyaránt stabil kilátással.

Szerdai londoni regionális elemzésében a Fitch Ratings kiemeli, hogy a feltörekvő európai térség egészének adósminőségi megítélése is javul.

Jóllehet még mindig túlsúlyban vannak az osztályzatrontás lehetőségére utaló negatív kilátások, a negatív és a pozitív kilátással ellátott szuverén osztályzatok megoszlása azonban az év eleji 7:0 helyett jelenleg 4:2 - áll a Fitch helyzetértékelésében.

Az egyik legnagyobb londoni központú globális pénzügyi-gazdasági elemzőműhely, a Capital Economics ugyancsak szerdán bemutatott negyedéves közép- és kelet-európai előrejelzésében közölte: a térség egészében az idén 5,8 százalékos, jövőre 3,5 százalékos, 2023-ban 2,8 százalékos átlagos GDP-növekedést vár.

A ház a térségi átlagot jelentősen meghaladó növekedési ütemekkel számol a magyar gazdaságban: szerdai előrejelzése szerint a magyar hazai össztermék 2021-ben 7 százalékkal, 2022-ben 4,8 százalékkal, 2023-ban 4,3 százalékkal bővül.

A Capital Economics londoni elemzői közölték ugyanakkor azt is, hogy modellszámításaik szerint a beszállítói oldalon kialakult szűk keresztmetszetek és a termeléshez szükséges kulcsfontosságú részegységek hiánya - mindenekelőtt a gépjárműgyártás e tényezőkhöz köthető jelentős visszaesése - 1-1,5 százalékpontnyit faraghatott le a közép-európai gazdaságok átlagos idei növekedési üteméből.

A ház mindazonáltal közölte, hogy derűlátó módon ítéli meg a magyar gazdaság jövő évi növekedési kilátásait. A Capital Economics várakozása szerint a magyar költségvetési politika 2022-ben is laza marad, és a családoknak tervezett jövedelemadó-visszatérítés - amely a GDP-érték hozzávetőleg 1 százalékának felel meg - valószínűleg felhajtóerőt ad a háztartási szektor kiadásainak.

A cég ennek alapján 4,5 százalékos éves átlagos növekedéssel számol a magyar gazdaságban a 2022-2023-as időszakban, hangsúlyozva, hogy ez meghaladja az előrejelzési konszenzust.

A prognózis szerint ugyanakkor mindez további lendületet ad a már most is erőteljes inflációs nyomásnak, és a ház emiatt azzal számol, hogy a magyarországi éves infláció 2022 kései szakaszáig szilárdan a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 3 százalék plusz/mínusz 1 százalékpontos tűrési sávjának felső széle felett marad.

A Capital Economics londoni elemzői mindezt egybevetve azt valószínűsítik, hogy az MNB a jövő év elejére 2,40 százalékra emeli alapkamatát.