Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
Disease and economy as an economic pandemic fear and coronavirus fears or virus Outbreak and Stock market selling as a sick financial health and business recession concept with 3D illustration elements.
Nyitókép: wildpixel/Getty Images

Korántsem minden európai országban vágtat az infláció

Ugyanakkor a magyar áremelkedés nem lett dobogós uniós szinten.

A meredeken emelkedő energiaárak miatt tizenhárom éves csúcsra gyorsult az infláció az euróövezetben szeptemberben. Az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) szerdán közzétett végleges, az előzetessel megegyező adatai szerint éves összehasonlításban 3,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak a 19 uniós országot tömörítő eurózónában.

Legutóbb 2008 szeptemberében regisztráltak ennél nagyobb, 3,6 százalékos inflációt az euróövezetben.

Idén augusztusban még 3,0 százalékot, júliusban 2,2 százalékot, júniusban 1,9 százalékot, májusban 2 százalékot, áprilisban 1,6 százalékot, márciusban 1,3 százalékot, januárban és februárban pedig egyaránt 0,9 százalékot mértek.

Az Európai Unióban az éves inflációs ütem 3,2 százalékról 3,6 százalékra gyorsult szeptemberben. Havi összevetésben augusztusban 0,3 százalékkal, szeptemberben pedig 0,5 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak.

Éves összevetésben Észországban és Litvániában emelkedtek a legnagyobb mértékben, egyaránt 6,4 százalékkal, a fogyasztói árak szeptemberben. A harmadik Lengyelország 5,6 százalékkal.

Magyarország a negyedik, éves szinten 5,5 százalékkal, havi összevetésben pedig 0,1 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak szeptemberben.

A legkisebb ütemet Máltán (0,7 százalék), Portugáliában (1,3 százalék) és Görögországban (1,9 százalék) mérték.

A legnagyobb gazdaságok közül Németországban 4,1 százalékkal, Franciaországban 2,7 százalékkal, Olaszországban 2,9 százalékkal, Spanyolországban pedig 4,0 százalékkal nőttek a fogyasztói árak éves összevetésben.

Az Európai Központi Bank (EKB) elsődleges célja az árstabilitás fenntartása, ennek jegyében arra törekszik, hogy az éves harmonizált fogyasztóiár-index középtávon 2 százalékos legyen.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

A magyar háztartások a kiugróan magas infláció időszakában is meglepően nagy mennyiségű készpénzt halmoztak fel otthonaikban, dacolva a közgazdasági racionalitással. A Magyar Nemzeti Bank kutatásai szerint a lakosság a készpénzt elsősorban nem vásárlásra, hanem azonnal hozzáférhető biztonsági tartalékként tartja magánál, és a biztonságérzet kedvéért tudatosan lemond a lehetséges hozamokról. A jelenség mögött a gazdasági bizonytalanságtól való félelem, az állásvesztéstől való szorongás és a pénzügyi intézményekkel szembeni bizalmatlanság áll, amelyek a pandémia és az orosz–ukrán háború óta tartósan magasak. A készpénzállomány érdemi csökkentéséhez nem elegendő a pénzügyi edukáció: az intézményi bizalom erősítésére és a gazdasági kiszámíthatóság javítására is szükség lenne.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×