Infostart.hu
eur:
365.39
usd:
325.37
bux:
0
2026. október 7. szerda Amália
A paksi atomerőmű 2018. június 22-én.
Nyitókép: MTI/Sóki Tamás

Az MVM fontolgatja a paksi atomerőmű üzemidejének hosszabbítását

A geopolitikai helyzet megváltozásának köszönhetően felvetődött, hogy a paksi 1-es blokk 2032-ben lejáró üzemidejét meghosszabbítsák – mondta egy lapinterjúban Kóbor György, az MVM elnök-vezérigazgatója.

"A Paks II beruházás nem az MVM Csoporthoz tartozik, ugyanakkor a nukleáris kompetenciák terén megkerülhetetlenek vagyunk. Teljesen más a geopolitikai környezet, mint amikor döntés született a Paks II-es beruházásról. Európában mindenhol felgyorsult a szenes erőművek kivezetése. Ilyen értelemben az, aki nukleáris kapacitást épít, geopolitikai erőt létesít. Mivel energetikai szempontból lenne értelme, tulajdonosi oldalról nálunk is felvetődött, hogy vizsgáljuk meg a meglévő blokkok üzemidő-hosszabbításának a lehetőségét" – mondta Kóbor György, az MVM Magyar Villamos Művek elnök-vezérigazgatója az Indexnek adott interjúban.

Az 1-es blokk engedélye 2032-ben jár le, és a Paks II. projekt csúszásban van, az orosz hitel törlesztését is csak 2031-ben kell elkezdeni. A társaság első embere elmondta, a hosszabbításnak nem lenne technikai akadálya, folyamatosan fejlesztik, modernizálják az atomerőművet, sok olyan elem van, amely bőven túlélheti a meghosszabbított üzemidőt is.

A másik kérdés, hogy a termelt villanyáramnak hol lesz a helye, ha tovább termelnek a blokkok, és itt már az egész régiót figyelik: a szlovák atomerőmű-fejlesztés folytatásáról nagy viták zajlanak, a cseheknél hasonló helyzet van, pótolniuk kell a kieső szenes kapacitást is.

"Meglátjuk, mit tudunk csinálni a plusz tíz évvel, ha folytatódik a termelés,

de mivel a világ energiaigénye évről évre növekszik, az alaperőművek által termelt energia felértékelődik" – mondta Kóbor György, és hozzátette, az engedélyeztetés folyamata összetett és hosszabb folyamat, ezért döntés rövid távon nem várható.

Címlapról ajánljuk
Nagyobb-e most az orosz fenyegetettség Magyarországon? Demkó Attila válaszol

Nagyobb-e most az orosz fenyegetettség Magyarországon? Demkó Attila válaszol

Magyarország eddig nem volt terepe az orosz hibrid hadviselésnek, a magyar külpolitika változásával, ebben is történhet változás – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének programvezetője.

Sportközgazdász a magyar olimpiai álomról: tízezer milliárd forint és rengeteg munka

Magyarország mellett hat ország jelezte rendezési szándékát a 2036-os nyári olimpiára és paralimpiára. A budapesti központú rendezés mellett India, Katar, a Dél-afrikai Köztársaság, a Koreai Köztársaság, Németország és Törökország érdeklődik a lehetőség iránt. A jelentkezés hivatalos határideje október vége. Az esélyekről és a tervezhető költségekről Szabados Gábor sportközgazdászt kérdezte az InfoRádió.
Megreccsent az ukránok harci kedve, Putyin célkeresztjébe került Európa - Híreink az ukrán frontról szerdán

Megreccsent az ukránok harci kedve, Putyin célkeresztjébe került Európa - Híreink az ukrán frontról szerdán

Csökkent az ukránok harci kedve: már csak a lakosság 62%-a hajlandó a végsőkig harcolni az oroszok ellen, ami persze még mindig a többség - derül ki egy friss kutatásból. A napokban több szakértő, vezető is figyelmeztetett arra, hogy Oroszország fokozni fogja a hibrid támadásokat Európa ellen, tegnap egy ukrán szakértő arról beszélt, hogy akár Narva városát is megszállhatják az oroszok. Hajnalban súlyos rakétacsapás érte Kijevet, Ukrajna fővárosát. A donyecki fronton a helyzet hetek óta szinte változatlan: Zaporizzsjában és Harkivben vettek át pár kisebb falut az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×