Az eredményekről szóló összefoglaló szerint az átfogó kutatásban több mint 1200 munkavállaló vett részt, fele-fele arányban férfiak és nők. A megkérdezettek 44 százaléka a közszférában dolgozik, 39 százaléka a versenyszférában, 17 százaléka pedig a nonprofit szektorban.

Kétharmaduk nyilatkozott úgy, hogy nem elégedett a kapott cafeteria mértékével.

A válaszadók közül a legtöbben 100 ezer és 200 ezer forint közötti összegben kapnak béren kívüli juttatást. Azok közül, akiknek idén is jutott cafeteria, 9 százalékuk kevesebbet kapott, mint a korábbi években.

A munkavállalók több mint fele elsősorban a mindennapi szükségletei fedezésére fordítja béren kívüli juttatásait is,

csak a válaszadók negyede fedez olyan költségeket ebből a juttatásból, amelyekre amúgy nem költene.

A kutatás szerint felértékelődött a munkavállalók számára, hogy a béren kívüli juttatásaik kézzelfogható segítséget jelentsenek a mindennapi kiadások fedezésében, például az iskolakezdésben is, amely a legtöbb család esetében komoly kiadást jelent. A válaszadók többsége szerint az ezt támogató cafeteria-elem, például egy iskolakezdési utalvány jelentős segítség.

A legtöbben (37 százalék) egy 3-5 elemből álló kosárból válogathatják össze a saját cafeteria-elemeiket, míg a munkavállalók negyede fixen rögzített juttatásokat kap. A beváltóhelyek kiválasztásánál két szempontnak van kiemelt jelentősége, az ott elfogadott utalványok körének, valamint a beváltóhely kínálatának.

A válaszadók több mint fele jelölte igaznak azt az állítást, hogy a cafeteriát olyan bónuszként értékeli, amely a munkahelye iránti lojalitását és a munkavégzésre irányuló motivációját képes növelni.

A 100 százalékban magyar tulajdonú Magyar Utalvány Zrt. terméke, a Nemzeti Utalvány csekély értékű ajándékutalvány formájában évente egyszer adható kedvezményes adózással a munkavállalóknak és közvetlen hozzátartozóiknak, a minimálbér 10 százalékáig.