Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska
A településfásítási programhoz előkészített konténeres facsemeték a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Juniperus Parkerdészetében, Kecskeméten 2020. június 2-án. Településfásítási programot hirdet 500 millió forintos keretösszeggel az Agrárminisztérium a 10 ezer fő alatti lakosszámú településeknek, amelyek együttesen 12 ezer sorfát igényelhetnek a most induló programban térítésmentesen.
Nyitókép: MTI/Ujvári Sándor

Egymilliárddal emelik a tétet: újabb 24 ezer fa telepítése várható

Sikeres a kormány Településfásítási programja, hiszen olyan közösségkovácsoló kezdeményezésről van szó, amelyben csaknem 500 település vesz részt ősz óta országszerte. Az Agrárminisztérium által indított program keretében eddig 10 695 fát ültettek el, és május végére mind a 12 ezer sorfát kihelyezik a településeken – mondta a tárca közleménye szerint Feldman Zsolt Bócsán, ahol a Településfásítási program keretében 30 darab fát ültettek el.

Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára kiemelte: egy olyan értékteremtő programról van szó, amely felhívja a kis- és nagytelepülések, az egyházak, a civilszervezetek figyelmét arra, hogy a faültetés milyen fontos szerepet tölt be egy közösség jövőjében, minden napi életében, emellett közelebb hozza a természetet a fiatalabb generáció számára, és élhetőbb környezetet teremt a települések lakóinak.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a Településfásítási program a tervek szerint júniusban megduplázott keretösszeggel, 1 milliárd forinttal folytatódik, és

újabb 24 ezer fa telepítésére lesz lehetőségük az önkormányzatoknak.

Feldman Zsolt beszélt arról is, hogy a magánerdő-gazdálkodók részéről 25 ezer hektár új erdő telepítésére van szándék a Vidékfejlesztési Program keretében, amely tovább növeli az ország erdősültségét – tették hozzá.

A tájékoztatás szerint az agrártárca államtitkára elmondta: a kormány célja, hogy segítse a települések fejlődési törekvéseit, és nyertessé tegye a vidéki Magyarországot. Ennek érdekében olyan széles vidékfejlesztési támogatások és programok indulnak, amelyek a következő időszak nyerteseivé teszik a vidéken élőket és a mezőgazdaságban dolgozókat. Feldman Zsolt úgy fogalmazott: a fejlesztések, beruházások és környezettudatos gazdálkodási formák finanszírozásával úgy segít a kormány, hogy

egyszerre legyen nyertese a gazdálkodó, a vidéki közösség és a környezet.

A Településfásítási program keretében összesen 30 fát ültettek el Bócsán. Az amerikai hárs, a nyír- és platánfacsemeték az Evangélikus templom kertjébe, a bölcsőde udvarára és a játszótérre kerültek. A faültetés mindig is központi kérdés volt a község életében – mondta el Bócsa polgármestere. Szőke-Tóth Mihály arról is beszélt, hogy a Vidékfejlesztési programnak köszönhetően olyan új szennyvízkezelési technológiát tudnak alkalmazni a településen, amellyel párhuzamosan a fásítás is folytatódhat majd a jövőben. Hozzátette: a község nagy figyelmet fordít a környezettudatosságra, ezen belül is a megújuló energia-felhasználásra, amit jól mutat, hogy az elmúlt években napelemes rendszert telepítettek önkormányzati épületekre és a tanyákon is – áll a közleményben.

Címlapról ajánljuk
Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Egyre több óvodás gyermeknek van saját telefonja, a gyermekek 7 százaléka pedig már 4–6 évesen mobilhasználó – derült ki az NMHH reprezentatív kutatásából, amelyet 2 ezer szülő és 2 ezer 7 és 16 év közötti gyermek megkérdezésével végeztek el. A felmérés rámutat arra is, hogy a gyerekek szabadidejük egyre nagyobb részét töltik digitális platformokon, a szülők egyre passzívabbak, a mesterséges intelligenciának pedig mindenki jobban hisz a kelleténél.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Ursula von der Leyen csodafegyverének szánták, de könnyen egy mindent elnyelő pénztemetővé válhat

Ursula von der Leyen csodafegyverének szánták, de könnyen egy mindent elnyelő pénztemetővé válhat

Az Európai Bizottság még nyáron mutatta be a strukturális átalakítással megtervezett 2028–2034 közötti uniós forráselosztást szabályozó költségvetési javaslatát. A többéves pénzügyi keretet (MFF) elsősorban eddig a közös agrárpolitika és a kohéziós pénzek átcsomagolása miatt kritizálták, azonban most körbejárták az EU lemaradását megoldani igyekvő új Versenyképességi Alap rendszerét is, és az Európai Számvevőszék szerint több hiányosság is felmerült. Bár ezek az aggályok érthetők egy felülvizsgáló szerv szemszögéből, a reálpolitika szempontjából nem csoda, hogy az EB egyre több „rugalmasságot” hagy tervezeteiben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×