INFORÁDIÓ
2021. június 14. hétfő
Vazul

nyugdíj

gazdaság

költségvetés

törvénymódosítás

Már év közben emelést kapnak a nyugdíjasok

Már év közben emelést kapnak a nyugdíjasok

Infostart

A parlament oldalán kedd este közzétett 2021-es költségvetési törvénymódosító indítványban szerepel az újdonság.

A 2021-es költségvetési törvénymódosító indítvány 67. oldalán, az általános indoklás főbb családpolitikai változásokat felsoroló részénél az alábbi mondatok szerepelnek a Portfolio összefoglalója szerint: "2021 januárjától 3 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások. A jelenlegi prognózisok alapján ezt meghaladó, 3,6 százalékos infláció várható 2021 egészében. Az érintettek már év közben kiegészítő ellátás-emelésben részesülnek. Amennyiben ezen értéket is meghaladná a tényleges infláció, úgy a különbözetet – a vonatkozó törvényi rendelkezéseknek megfelelően - a kormány november hónapban januárra visszamenőleg is kifizeti."

A fentiek szerint a kormány az eddigieknél magasabb, 3,6 százalékos inflációt vár, sőt, az utolsó mondat szerint ennél még magasabb is lehet ez az érték. A portál megjegyzi, hogy a Magyar Nemzeti Bank az egy hónapja publikált inflációs jelentésében idénre átlagosan 3,8-3,9 százalékos inflációt prognosztizált.

A portálnak egy nyugdíjszakértő azt is kiemelte: a módosító javaslat szerint 2021-ben a GDP tervezett növekedése 4,3 százalék, aminek megfelelően idén novemberben lesz nyugdíjprémium (3,5 százalékos GDP-növekedés fölött jár).

Az összeállítás szerint ha a fenti számok valósulnak meg, akkor

  • a nyugdíjprémium maximális mértéke 16 ezer forint lehet,
  • az egyszeri emelési kiigazítás mértéke a novemberi nyugellátás 7,2 százaléka lehet

(számítások és magyarázat itt).

További változás volt - egyebek mellett - idén a nyugdíjrendszerben a 13. havi járandóság visszavezetésének első lépése (a következő 2022 februárjában lesz), valamint az, hogy a méltányosság alapján megállapított nyugdíjemelés és az egyszeri segély engedélyezési összeghatára 2021. január 1-jétől főszabályként ötezer forinttal emelkedett.

A járvány és az adókönnyítések jelentős lyukat ütöttek

Jórészt a szociális hozzájárulási adó (szocho) folyamatos csökkentése, valamint a pandémia miatti ágazati járulékkedvezmények miatt a nyugdíjkassza két fő bevételi forrása (1.: szocho; 2.: a szociális hozzájárulási adó, valamint a társadalombiztosítási járulék Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető része)

együttesen 108,7 milliárd forinttal kevesebb, mint a hatályos költségvetési törvényben szereplő összeg,

emiatt jelentős mértékben - az idei költségvetési törvényben szereplő összeghez képest 109,7 milliárd forinttal - meg kellett növelni a nyugdíjkiadások egyéb költségvetési forrásból történő támogatását, 425,7 milliárd forintra - derül ki az összeállításból. (Ez az összeg egyébként a tavalyi előrányzathoz képest 378,8 milliárd forinttal magasabb összeg, vagy ha valaki szereti a drámai összehasonlításokat, akkor a 2020. évi támogatás összege a 2021. évi módosító javaslat szerint 907 százalékkal nő.)

A helyzet még súlyosabb, ha a javaslatban szereplő 425,7 milliárd forint költségvetési támogatáshoz hozzá kell adni a 13. havi nyugdíj visszaépítése első ütemére és a nyugdíjprémium céltartalékára szánt összesen 130,4 milliárd forintot, mert ez esetben a költségvetési támogatás 556,1 milliárd forintra nőne, vagyis 2020-hoz képest 1185%-os lenne a növekedés.

Ez a jelentős támogatási ugrás jelzi, hogy a jövőben egyre nehezebbé válhat a nyugdíjkassza hagyományos finanszírozása, különösen akkor, ha folytatódik a szociális hozzájárulási adó versenyképességi indokoltságú csökkentése - olvasható a nyugdíjszakértő elemzésében.

Az összeállítás kifejti, hogy a nyugdíjkassza a GDP-nek egyre kisebb részét teszi ki, e - relatív - csökkenés oka pedig

  • a GDP növekedése (csak 2020-ban volt a pandémia következtében csökkenés),
  • a nemzetgazdasági nettó átlagkereset erőteljes növekedése,
  • az infláció alacsony szintje,
  • a forintárfolyam alakulása.

És végül még egy érdekes szempont: a nyugdíjban eltöltött idő hossza közvetlenül összefügg a nyugdíjkassza fenntarthatóságával, mert minél hosszabb ez az idő, annál magasabbak a nyugdíjköltségek.

Az Európai Unióban a becslések szerint (a pandémia előtt) ez az időszak 16,5 év (Bulgária, Románia) és 24,5 év (Franciaország) között mozgott.

  • Magyarországon egy Nők40-ben részesülő hölgy átlagosan 250 hónapon (közel 21 éven) át,
  • egy korhatárát betöltött hölgy 220 hónapon (több mint 18 éven) át,
  • egy nyugdíjas férfi 170 hónapon (14 éven) át részesül nyugdíjban.

A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018