Suppan Gergely szerint egyértelmű, hogy a gazdasági szereplők legfőbb érdeke, hogy a nyitás minél hamarabb megtörténjen, és ne kellejen addig várni, hogy a társadalom nagyobb része átoltott nem lesz, amíg el nem érjük az úgynevezett nyájimmunitást. Tehát, hogy a hotelek, a vendéglátóhelyek, a mozik és színházak, kulturális- és sportrendezvények legalább már részben fogadni tudják – a már védőoltásban részesült – embereket, amihez a Takarékban vezető elemzője fontosnak tartaná az oltási igazolás bevezetését, ami akár ösztönző is lehet azok számára, akik eddig nem akartak élni a vakcináció lehetőségével.

Amikor az a kérdés, hogy gazdasági szempontból milyen az ideális nyitás, akkor az első és legfontosabb, hogy olyan, amiből nem kell visszalépni – vélekedett Madár István, a Portfolio vezető elemzője. Hiszen

bármennyire is szeretnénk siettetni, cseppet sem ideális, ha nyitunk, majd aztán „rémülten” kell visszazárni, mert annyira elpattan a járvány.

A szakember szerint ebből a szempontból azonban van két pozitív tényező. Ugyanis, bár a kormány a mostani nyitással érezhetően fölvállal némi kockázatot – tekintve, hogy még messze a nyájimmunitás, az embereknek csak egy kisebbsége van beoltva – azt óvatosan, fokozatosan, de egyben határozottan teszi. És köszönhetően annak, hogy jön a tavasz, a járvánnyal kapcsolatban pedig egyre nagyobb a bizonyosság, hogy erős a szezonalitása, valamint, hogy azért hétről hétre sok százezer embert beoltanak, ha netán a kormányzat túl is lazít, nem kell majd vélhetően visszaszigorítania, legfeljebb fékeznie az ütemen, és akkor a járványhelyzet előbb-utóbb utoléri majd a pillanatnyi korlátozási szintet – fogalmazott Madár István.

Csupa kérdőjel

Az InfoRádió Aréna című műsorában arról is szó esett, általános várakozás, hogy

ha feloldások következnek, azok óriási növekedési energiákat tudnak fölszabadítani

az elhalasztott fogyasztáson és beruházásokon, és általában minden olyan gazdasági tevékenységen keresztül, amit addig fékeztek. Azonban ez nem minden területen feltétlen igaz, jegyezte meg Madár István. Például a külföldi turizmus valószínűleg az idén sem fog teljes egészében helyreállni, miután a túlontúl optimista pályával szemben inkább a negatív kockázatok állnak fönn. Hiába gondolhatjuk azt, hogy az emberek nagy része őrült erővel akar majd külföldre utazni, és Magyarország is fogadhatja az ügyfeleket, sok múlhat azon, hogy miként alakul az egyes országokban a vackináció, vagy, hogy sikerül-e összehozni egy egységes igazolási rendszert, amit mindenki elfogad. Nagy kérdés lehet továbbá a turizmus versenyképességének alakulása az országok között, de például az időjárás alakulása sem elhanyagolható – sorolta a szakember.

Suppan Gergely a fentieket azzal egészíttette ki, hogy miután a társadalom szereplői igen eltérőek egymástól, így

lesz olyan, aki óvatos fog maradni, de olyan is, aki akár háromszor is be akarja majd pótolni az elmúlt egy évben elmaradt utazásokat.

Előbbieket képezhetik az idősebb emberek, míg a fiatalok lesznek azok, aki folyamatosan „tombolni” akarhatnak majd. Nyilvánvaló, hogy a társadalomnak teljesen elege van a bezártságtól, ezért vélhetően dugig tele lesznek a színházak és mozik, vagy a vendéglátóhelyek, azzal együtt, hogy kevesebb is fog újranyitni. Emellett a külföldi turisták visszatértére erős befolyással bírhat, hogy például az igen nagy látogatottságot vonzó Forma–1 zárt kapuk mögött lesz-e megtartva, vagy netán oltási igazolással lesz látogatható. Nagy kérdőjel az is, hogy a konferenciák és vásárok, az úgynevezett üzleti turizmus mikor és hogyan fog beindulni, amire pozitív lehet a szeptemberre tervezett vadászati világkiállítás, illetve a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus, amelyek százezres nagyságrendben vonzhatnak külföldi turistákat – mondta a Portfolio vezető elemzője, aki szerint szeptemberre sokkal szabadabb lesz a mozgás.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!