Egészen pontosan az általános hatáskörrel rendelkező fogyasztóvédelmi hatóságok, melyek 2021-ben is megyénként, a kormányhivatalok berkein belül működve végzik az ellenőrzéseket, és 2020. március elsejétől egyfokú hatósági eljárásokban hozzák meg döntéseiket, így azokat érdemben vitatni csak bíróságon lehetséges – vagyis optimálisabb a célzott felkészülés.

Mi az, amit mindenképp vizsgálnak 2021-ben

Nem meglepő módon – a Covid-19 vírus okozta pandémia árnyékában – ellenőrzik a hagyományos és az online kereskedelmi forgalomban megtalálható FFP és egyszerű szájmaszkokat, termékbiztonsági szempontból.

Kiemelt téma az idén január elsejével jelentősen átalakult kötelező jótállási szabályok betartásának ellenőrzése is,

bár nem csak és kizárólag a jótállásra fókuszálnak, hiszen „a szavatossági és jótállási igények intézésének átfogó ellenőrzése” címmel találkozunk a programban. Mindenképp megéri tehát a minőségvédelem összes hazai intézményét – így a kellék-, és termékszavatosságot, a kötelező és a szerződéses, illetve gyártói jótállást és ezek rendeltetését – végre pontosan megérteni, és az egyes dokumentumokban (pl. garanciajegyekben, ÁSZF-ben, használati útmutatóban, weboldalon) helyesen alkalmazni.

„Bő egy éve deklaráltan kiemelt fogyasztóvédelmi célkitűzés a digitális, online térben a fogyasztók védelme” – mondja Nagy Andrea Magdolna ügyvéd, a CERHA HEMPEL fogyasztóvédelmi praxisának vezetője. Ezzel összhangban

az éves vizsgálati programok között szerepel az online értékesítés, illetve az interneten „csodát ígérő termékek” értékesítésének és a kuponos vásárlásoknak az ellenőrzése is.

Hosszú évek után pedig ismét sor kerül a használt autók értékesítésének fogyasztóvédelmi szempontú ellenőrzésére, míg örökzöld ellenőrzési célpontként említhetőek 2021-ben is az árubemutatóval egybekötött termékértékesítési tevékenységek, a kereskedelmi egységek, az elektronikus hírközlési szolgáltatók és a közszolgáltatók panaszkezelésének vizsgálata.

Prioritás a fogyasztók megtévesztése elleni hatósági fellépés is:

a megtévesztő jelölésekre fókuszálnak majd a hatóságok az étrend-kiegészítők és az úgynevezett szezonális termékek esetében, és újdonságként a fenntarthatósággal kapcsolatos kereskedelmi gyakorlatok és „zöld állítások” ellenőrzését is betervezték. Valamennyi iparágban érdemes a reklámkészítőknek figyelembe venni, hogy alig pár hete egy másik hatóság, nevezetesen a Gazdasági Versenyhivatal publikálta a „Zöld Marketing” című összegzőjét, benne számos hasznos jó tanáccsal arra vonatkozóan, hogyan kerülhető el a megalapozatlan és a fogyasztókat megtévesztő úgynevezett „környezeti”, vagy „zöld állítások” használata. Érdemes felülvizsgálni tehát a „környezetbarát”, a „fenntartható”, a „bio”, a „lebomló” és hasonló jelzők, vagy e körben egy–egy szimbólum, tanúsító címke alkalmazását, mert

2021-ben két hatóság is zászlajára tűzte a „zöldre mosás” marketing stratégia elleni fellépést.

Egész éven át tartó, laboratóriumi vizsgálattal egybekötött ellenőrzésre számíthatnak a játékokat és a villamossági termékeket forgalmazók, míg az év folyamán sor kerül az állandó és utazó vidámparkok, kalandparkok, szabadtéri kondiparkok és mászóösvények, az aquaparkok és játszótéri eszközök üzemeltetési feltételeinek piacfelügyeleti ellenőrzésére is, ahogy a csecsemő és kisgyermek ruházati termékeket, a 100 százalék pamuttartalmúnak mondott textiltermékeket, az építési termékeket, iskolaszereket, gyermekgondozási cikkeket forgalmazók is számíthatnak ilyen ellenőrzésekre.

2021. július 16. napjától pedig az EU 2019/1020-as piacfelügyeleti rendelete hoz új feladat-, és hatásköröket a piacfelügyeleti rendszerbe.

A teljes, 48 pontos Ellenőrzési Program innen tölthető le. Ám ne feledjük, ez a program csupán a biztosra vehető ellenőrzéseket nevesíti, miközben fogyasztói panaszok és bejelentések is generálhatnak hatósági ellenőrzéseket, és saját kezdeményezésű, valamint rendkívüli témavizsgálatok is indulnak minden évben – zárul a cég közleménye.