A második negyedéves, 14,6 százalékos zuhanás után 11,4 százalékkal erősödött a magyar gazdaság az előző negyedévhez képest.
Amióta negyedéves alapon mérik itthon a GDP-t, azóta sosem volt ekkora visszaesés, illetve ekkora felpattanás sem - reagált a friss GDP-adatközlésre az InfoRádióban a Portfolio vezető makrogazdasági elemzője, Madár István.
"A koronavírus sokkjának kétharmadát dolgozta most vissza a magyar gazdaság, elég egyenetlen szerkezetben;
nem mindenhol volt ugyanolyan mértékű a korrekció. Hogy az első negyedévhez képest, amikor még viszonylag koronavírus-mentes volt a magyar gazdaság, azt látjuk, hogy a feldolgozóiparban, a kommunikációban és a pénzügyi szolgáltatási szektorban is összességében már teljes mértékű korrekcióról beszélhetünk, csakúgy, mint néhány állami ágazatban is, vagyis a harmadik negyedévi emelkedés teljes egészében kompenzált a második negyedéves visszaesés után" - részletezte Madár István.
A makroelemző ugyanakkor hozzátette, az építőipart a járvány miatt az ágazati konjunktúraciklus is gyengítette, így következett be még további esés, és szintén elmarad még a második negyedéves teljesítménytől is a szállítás-raktározás ágazat.
Ami viszont szerinte igazán meglepő, az a kereskedelem-vendéglátás teljesítménye: a válság előtti szintre kapaszkodott vissza ez az ágazat.
"Mégpedig azért meglepetés, mert sem a havi szintű kiskereskedelmi forgalmi adatok, sem a szállodaipar nem mutatott nyáron korrekciót, ezért gyanítjuk, hogy valamilyen számbavételi probléma lehet, vagy a szezonális igazítás tréfálta meg az adatokat; de összességében azt láthatjuk, hogy
az ágazatok majdnem mindegyike tudott erősödni a harmadik negyedévben, de jellemzően kevésbé, mint ahogy a második negyedévben zuhant"
- foglalta össze.
Hogy a háztartások fogyasztása vagy a beruházások mennyire járulhattak hozzá a javuló adatokhoz, arról Madár István azt mondta, előbbi 4, utóbbi 6 százalékkal van az év eleji szint alatt.
"A legsúlyosabb elmaradás nem kis meglepetésre a szolgáltatásexportban volt, viszont ott azt láthatjuk, hogy a harmadik negyedév nem hozott korrekciót, ezért láthatjuk azt, hogy az éveleji teljesítmény háromnegyedét tette ki a mostani. Tartósabb visszaeséssel állunk szemben."
Hogy volt-e ekkora "cikcakk" a gazdaságtörténetben, arról felidézte, 1996 óta vannak negyedéves adatok, "azóta nem láttunk sem ekkora visszaesést, sem ekkora felpattanást", még a 2008-2009-es pénzügyi válság idején sem volt ilyen sokkszerű a süllyedés.
A távirati irodának nyilatkozó elemzők az év egészére az adatok alapján 6 százalék körüli GDP-csökkenést várnak, ami viszont azt jelentheti, hogy a negyedik negyedév nem lesz túlságosan erős - a kormány -6,4 százalékos prognózisához képest viszont mindenképpen jobb.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője úgy ítéli meg, hogy a mostani kilátások szerint
jövőre még nem tudja behozni a hátrányt a magyar gazdaság.
Bár a második negyedéves súlyos hanyatlás után a harmadik negyedévben javult a magyar gazdaság teljesítménye, éves összehasonlításban a negatív tartományban marad.
A K&H Bank szakembere szerint a koronavírus-járvány második hullámában elrendelt korlátozások miatt lesz rosszabb a negyedik negyedév, elsősorban a szolgáltatások gyengébb eredménye miatt. A kulcs szerinte a tömeges oltások időzítése lesz, ez alapján 3,5-4 százalék körüli lehet majd a 2021-es GDP-növekedés, hátrányledolgozás tehát nem lesz.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője azt emelte ki, hogy a harmadik negyedévi gazdasági visszapattanás ellenére még mindig 4,6 százalékkal csökkent a GDP a harmadik negyedévben.
A részletes adatok is megerősítették az ING Bank szakértőinek azon várakozását, hogy a negyedik negyedév teljesítménye gyakorlatilag az iparon múlik. Amennyiben jól teljesít a szektor, az nagyban mérsékelheti a szolgáltatásexportban mutatkozó jelentős kiesést és a várhatóan ismét zsugorodó fogyasztást. Az év egészét nézve 5,8 százalékos lehet a recesszió Virovácz Péter szerint, és
a gazdaság egésze 2022 közepére túl lehet a válságon, de ez szektorok szintjén közel sem lesz egységes.
Regős Gábor a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője megállapította: a harmadik negyedévben a GDP visszaesése az előző negyedévesnél kisebb volt, ami a gazdaság újraindulását jelenti, bár az egyes ágazatok adatai jelentős eltérést mutatnak.