Infostart.hu
eur:
386.79
usd:
332.07
bux:
120651.59
2026. január 14. szerda Bódog

A Kúriához kerül a 5G-s frekvenciák ügye

A Fővárosi Törvényszék elutasította a DIGI Communications N.V. keresetét, melyben a cég jogszerűtlennek vélte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kizáró határozatát az 5G-s frekvenciák értékesítési eljárásából. A bíróság megállapította, hogy az NMHH jogszerű és helytálló jogértelmezéssel megalapozott döntést hozott az ügyben. A cég fellebbezhet a Kúriánál - közölte az NMHH.

A tájékoztatás szerint a Fővárosi Törvényszék november 4-én közölt ítéletében többek között megállapította: az NMHH objektív tények és jogszerű indokok alapján zárta ki a DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft. anyacégét az eljárásból. A bíróság álláspontja szerint az NMHH a tényekből kiindulva helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy a DIGI Kft. azért nem jelentkezett közvetlenül a frekvenciaaukcióra, mert észlelte, hogy vele szemben kizáró ok állna fenn, és ezért az anyavállalat tette ezt meg helyette.

Az ítélet rögzíti azt is, hogy a hatóságnak joga és kötelessége volt vizsgálni a jelentkező mögöttes szándékát is, és az NMHH a DIGI Kft. anyavállalatának kizárásakor megalapozottan jutott arra a következtetésre, hogy a cég valódi célja nem a frekvenciahasználati jogok saját hasznosítása volt, hanem az esetlegesen elnyert jogok átadása a DIGI Kft.-nek. A bíróság egyetértett az NMHH-val abban, hogy az anyacég a jelentkezésével a hatóságot meg akarta téveszteni, és részvétele sértette volna az árverési eljárás tisztaságát - írták.

A bíróság a DIGI Communications N.V. érvelését elutasítva megállapította továbbá, hogy a hatóság az árverési dokumentációt az európai uniós szabályrendszernek megfelelően alakította ki, és valamennyi részvételi feltétel arányos, objektív és diszkriminációmentes. Részletes vizsgálat alapján jogszerűnek ítélte meg a bíróság azt a feltételt is, hogy az eljárásban csak olyan cég vehet részt, amellyel szemben versenyjogi jogsértés megállapítására az árverési eljárás megindítását megelőző 24 hónapban nem került sor.

Ítéletében a bíróság hangsúlyozta, hogy a DIGI Communications N.V. érvelésével ellentétben a gazdasági versenyre kifejezetten korlátozó hatással lenne, ha a hatóság a bizonyítottan nem a tisztességes piaci verseny szabályai szerint eljáró piaci szereplők részvételét és a kiemelt állami vagyon megszerzésének lehetőségét engedélyezné - ismerteti az NMHH.

A bíróság szerint alaptalan volt a DIGI Communications N.V. azon érvelése is, hogy az NMHH a kizáró okok vizsgálatát kiterjesztette a DIGI vállalkozáscsoportra, míg a többi jelentkezőnél a vállalatcsoport többi tagját nem vizsgálta.

A cég több más ponton is támadta az NMHH határozatát, többek között az uniós joggal ellentétesnek akarta beállítani, de a bíróság ezeket az érveket is egységesen elutasította.

A közleményben felidézik: az NMHH tavaly nyáron indította el a 700 Megahertzes (MHz), a 2100 MHz-es, a 2600 MHz-es és a 3600 MHz-es frekvenciasávok használati jogosultságainak értékesítési eljárását. Az árverésre 2019. augusztus 8-án négy mobilszolgáltató jelentkezett, az alaki vizsgálat után pedig a hatóság nem vette árverési nyilvántartásba a DIGI holland anyavállalatát. A cég ezután fellebbezett az NMHH döntése ellen, a másodfokú hatóság pedig 2019. november 27-én közölt végzésében helybenhagyta az alaki vizsgálat eredményét. A hírközlési szolgáltató ezután bírósághoz fordult, amely megállapította, hogy keresete megalapozatlan.

Címlapról ajánljuk
Asztal köré ül Grönland, Dánia és Amerika – A szakértő szerint a legbonyolultabb a sziget eladása lenne

Asztal köré ül Grönland, Dánia és Amerika – A szakértő szerint a legbonyolultabb a sziget eladása lenne

A Fehér Házban egyeztet Grönland helyzetéről az amerikai, a dán és a grönlandi külügyminiszter, a dán és a grönlandi fél célja, hogy a megbeszéléseket a „tárgyalószobába terelje”, ahol az érintettek közvetlenül, szemtől szemben beszélhetnek egymással. A tárgyalásokról Németh Viktória külpolitikai elemző, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatója beszélt az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.01.15. csütörtök, 18:00
Káel Csaba
a Müpa vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Tényleg a béke elnöke Donald Trump? A válasz sokakat meglephet

Tényleg a béke elnöke Donald Trump? A válasz sokakat meglephet

A 2024-es elnökválasztási kampányban gyakran hangoztatott érv volt republikánus oldalról, hogy Donald Trump egyetlen háborút sem indított első ciklusa alatt, és az amerikaiak erre számíthatnak tőle ezután is. Mi több, a volt ingatlanmágnás úgy állította magát szembe a demokratákkal, hogy azt állította: „Ha Kamala nyer, csak halál és pusztítás vár ránk, mert ő a végtelen háborúk jelöltje. Én vagyok a béke jelöltje.” Mérlegre téve a Trump-adminisztráció első évét, különös figyelemmel Nicolás Maduro venezuelai diktátor bő egy héttel ezelőtti elrablására, viszont jóval árnyaltabb kép rajzolódik ki. Bár egyesek kezdettől fogva kétségbe vonták Trump elszigetelődéspárti, „békegalamb” renoméját, arra a kérdésre, hogy a „béke jelöltjeként” kampányoló Trump miért nem cselekszik a „béke elnökeként” a kritikusai szerint, egy lassan három évtizede azonosított külpolitikai iskola nyújthat válaszokat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×