Infostart.hu
eur:
384.93
usd:
328.34
bux:
0
2025. december 31. szerda Szilveszter
Egy bécsi üzletutca, a Kohlmarkt 2020. március 11-én. A tüdőgyulladást okozó új koronavírus járványa miatt a száz főnél nagyobb közönséget vonzó minden zárt térben tartott és az ötszáz fősnél nagyobb minden kültéri rendezvényt betiltott az osztrák kormány.
Nyitókép: MTI/EPA/Christian Bruna

Nem vártak a járvány lecsengéséig a külföldön munkát vállaló magyarok

Márciusban bezuhant a külföldön dolgozó magyarok száma, miután szerte Európában korlátozó intézkedéseket vezettek be, így sokan hazajöttek abban az időszakban. Azonban május folyamán már fordult a kocka.

A külföldön dolgozó magyarok létszáma tavaly 110-120 ezer fő között ingadozott. Ők azok, akik átmenetileg, csak rövid ideje dolgoznak külföldön, jobbára ingáznak, illetve maradtak Magyarországon még családtagjaik.

A koronavírus-válság időszaka azonban

komoly változásokat hozott a munkaerőpiacon,

ami a foglalkoztatás gyors csökkentését és a munkanélküliség növekedést okozta Magyarországon. A KSH az elmúlt három hónapban részletesebb munkaerő-piaci adatokat közöl, így a Portfolio kikérte a külföldön dolgozók havi létszámának alakulását.

Ezek alapján kimondható, hogy

márciusban 80 ezer főre csökkent a külföldön dolgozó magyarok száma az egy hónappal korábbi 125 ezerről.

Miután a környező európai országokban előbb jelent meg a járvány, mint nálunk, így sok honfitársunk már a tavasz elején elveszíthette a munkáját. Azonban áprilisban és májusban újra 100 ezer fő környékén stabilizálódott a külföldön dolgozó magyarok létszáma. Ez továbbra is elmarad az előző év azonos időszakában mért szinttől, azonban látható, hogy amint lehetett, sokan azonnal visszatértek külföldi munkájukhoz.

Az adatokból az is kiderült, hogy január és március között 109 ezren dolgoztak külföldön, március és május között pedig átlagosan 92 ezren. Vagyis ez 17 ezer fős csökkenést jelent a három hónap átlagában. A gazdasági portál megjegyzi, a március–május havi átlagot leginkább a márciusi komoly zuhanás húzza lefelé, vagyis nem igazán látszik belőle az áprilisban és májusban látott „visszarendeződés”.

A márciusi adat nélkül azonban kitűnik az újbóli megugrás.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Mi lesz a magyar privátbankokkal 2026-ban? – Megkérdeztük a vezéreket

Mi lesz a magyar privátbankokkal 2026-ban? – Megkérdeztük a vezéreket

A vámháborús tőzsdei turbulencia ellenére csinos hozamok, az erősödő forint ellenére magabiztos, kétszámjegyű vagyonnövekedés – többek között ezek a tényezők jellemezték a hazai privátbanki szektor 2025-ös évét, miközben az ügyfelek bizalmáért folytatott verseny közepette jövőre sem dőlhetnek hátra a szereplők. A Portfolio most megkérte a legnagyobb magyar privátbanki szolgáltatók vezetőit, hogy értékeljék a mögöttünk hagyott évet, és adjanak előrejelzést 2026-ra. A válaszadók az alábbi kérdésekben osztották meg véleményüket: 1. Hogyan értékeli 2025-öt saját privátbanki szolgáltatója és a privátbanki szektor szempontjából?  2. Mit tekint saját privátbankja és a szektor előtt álló legnagyobb kihívásnak 2026-ra?  3. Mely termékek, szolgáltatások és innovációk területén hozhat növekedést, előrelépést 2026 saját privátbankjánál, illetve a privátbanki szektorban?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×