Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Egy bécsi üzletutca, a Kohlmarkt 2020. március 11-én. A tüdőgyulladást okozó új koronavírus járványa miatt a száz főnél nagyobb közönséget vonzó minden zárt térben tartott és az ötszáz fősnél nagyobb minden kültéri rendezvényt betiltott az osztrák kormány.
Nyitókép: MTI/EPA/Christian Bruna

Nem vártak a járvány lecsengéséig a külföldön munkát vállaló magyarok

Márciusban bezuhant a külföldön dolgozó magyarok száma, miután szerte Európában korlátozó intézkedéseket vezettek be, így sokan hazajöttek abban az időszakban. Azonban május folyamán már fordult a kocka.

A külföldön dolgozó magyarok létszáma tavaly 110-120 ezer fő között ingadozott. Ők azok, akik átmenetileg, csak rövid ideje dolgoznak külföldön, jobbára ingáznak, illetve maradtak Magyarországon még családtagjaik.

A koronavírus-válság időszaka azonban

komoly változásokat hozott a munkaerőpiacon,

ami a foglalkoztatás gyors csökkentését és a munkanélküliség növekedést okozta Magyarországon. A KSH az elmúlt három hónapban részletesebb munkaerő-piaci adatokat közöl, így a Portfolio kikérte a külföldön dolgozók havi létszámának alakulását.

Ezek alapján kimondható, hogy

márciusban 80 ezer főre csökkent a külföldön dolgozó magyarok száma az egy hónappal korábbi 125 ezerről.

Miután a környező európai országokban előbb jelent meg a járvány, mint nálunk, így sok honfitársunk már a tavasz elején elveszíthette a munkáját. Azonban áprilisban és májusban újra 100 ezer fő környékén stabilizálódott a külföldön dolgozó magyarok létszáma. Ez továbbra is elmarad az előző év azonos időszakában mért szinttől, azonban látható, hogy amint lehetett, sokan azonnal visszatértek külföldi munkájukhoz.

Az adatokból az is kiderült, hogy január és március között 109 ezren dolgoztak külföldön, március és május között pedig átlagosan 92 ezren. Vagyis ez 17 ezer fős csökkenést jelent a három hónap átlagában. A gazdasági portál megjegyzi, a március–május havi átlagot leginkább a márciusi komoly zuhanás húzza lefelé, vagyis nem igazán látszik belőle az áprilisban és májusban látott „visszarendeződés”.

A márciusi adat nélkül azonban kitűnik az újbóli megugrás.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×