Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium államtitkára felszólal a Nemzetközi Beruházási Bank és Magyarország Kormánya között a Nemzetközi Beruházási Bank Magyarországi Székhelyéről szóló Megállapodás kihirdetéséről tartott vitán az Országgyűlés plenáris ülésén 2019. február 20-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Különleges mutató segíti a kormány döntéshozó folyamatait

Újfajta gazdasági mutatót dolgozott ki a Pénzügyminisztérium, amely hetente mutatja meg a magyar gazdaság aktuális teljesítményét. A Heti gazdasági index alakulása alapján már elmondható, hogy a koronavírus-járvány miatt a magyar gazdaság március utolsó és április első három hetében érte el a mélypontot, április végétől azonban már elindult a kilábalás – fogalmazott az InfoRádiónak a pénzügyekért felelős államtitkár.

Gion Gábor magyarázata szerint a Heti gazdasági index alapvetően a kormány döntéshozó folyamataihoz nyújt segítséget. Az államtitkár emlékeztetett, az eddigi gazdasági teljesítmény mérései túlságosan későn követik időben a tényleges időszakot, hiszen a GDP alakulását negyedévente, iparági teljesítményeket havonta mér például a KSH, azt is 35-45 napos késéssel. Az új index viszont naprakészebb, az aktuális trendeket mutatja a Pénzügyminisztérium, valamint a kormány munkatársai számára, hogy a szükséges gazdaságpolitikai döntéseket, az eseteges korrigálásokat időben meg tudják lépni – tette hozzá az InfoRádiónak a pénzügyekért felelős államtitkár.

A Heti gazdasági index olyan indikátorokon alapszik, amelyek elektronikusan elérhetőek, mint a villamosenergia-felhasználás, a légszennyezés, a légi- és közúti forgalom, vagy akár a Google-keresések, egyes kulcsszavak gyakoriságának alakulása, az online pénztárgépek forgalma és az útdíjak napi alakulása – sorolta a szakember. Kiemelte: természetesen ez

önmagában nem alkalmas arra, hogy a GDP-t meg tudják előre becsülni, sokkal inkább azt, hogy a gazdaság milyen irányba tart.

Gion Gábor megjegyezte, az már látható, hogy március végén, illetve április első három hetében volt a mélypont, de azóta az index folyamatos növekedésbe tart, tehát egyfajta

kilábalási trendben van az ország jelenleg.

Vagyis az első Heti gazdasági index a múlt héten elkészült, erősítette meg az államtitkár. Miután egy teljesen új mutatóról van szó, folyamatos finomhangolásra fog még szorulni, amit további rendelkezésre álló információkkal is bővíteni fog a Pénzügyminisztérium a tervei szerint. Gion Gábor úgy véli, az index alakulását célszerű lesz majd rendszerszintűen figyelni, és nem feltétlenül csak egy-egy hét adataiból megpróbálni levonni a következtetéseket. Maga az index egyébként egy adott hetet hasonlít össze az egy évvel ezelőtti, ugyanazon hét teljesítményével.

A Pénzügyminisztérium által készített Heti gazdasági index, ellenben például a KSH adataival, amik mindenki számára publikusak, alapvetően a döntéshozóknak szól, azt, hogy ennek eredményét milyen rendszerességgel fogják megosztani az elemzőkkel és a médiával, arról egyelőre nincs konkrét döntés – tette hozzá Gion Gábor az InfoRádió kérdésére. „Ez alapvetően egy belső munkát segítő mutató, amit leginkább a PM és a kormány munkatársai használhatnak” – ismételte meg.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×