eur:
411.4
usd:
392.79
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Önvezető autók tesztje az M86-os út csornai elkerülő szakaszán Csorna közelében 2020. június 25-én. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint partnerei, a Knorr-Bremse, a Magyar Közút Nonprofit Zrt, az Ericsson és a Magyar Telekom Nyrt. közreműködésével június 24. és 27. között önvezető járművek 5G technológián alapuló kommunikációját vizsgálják az útszakaszon.
Nyitókép: MTI/Krizsán Csaba

Élő laboratórium lesz számos magyar útvonalból

Önvezető járművek 5G technológián alapuló kommunikációját vizsgálják szombatig egy speciális szenzorokkal felszerelt intelligens útszakaszon Csorna közelében, az M86-os gyorsforgalmi úton. Arról, hogy miként segíti ez a technológia a közeljövőben a közlekedést, Szalay Zsolt, a BME gépjármű-technológiai tanszékének vezető kutatója beszélt az InfoRádióban.

A program előzménye egy osztrák-magyar kutatási együttműködés, amelyben a két ország még tavaly állapodott meg az önvezető autók és az ezekhez kapcsolódó technológiák fejlődésének elősegítésére. A mostani mérésekben több előrelépés is történt a korábbiakhoz képest.

Az közismert, hogy az önvezető járművek önállóan, sofőr nélkül tudnak közlekedni, mert a környezetüket a saját érzékelőikkel látják és e környezetben tudnak tájékozódni. "Két dolgot tettünk ehhez hozzá: ugyanilyen érzékelőkkel, látni képes szenzorokkal láttuk el a környezeti infrastruktúrát, vagyis a környezet is képes volt felismerni, hogy milyen autó mikor halad el benne. A második ötlet szerint pedig az infrastruktúra és az intelligens autó együttműködéséhez – ami hozzájárul a balesetmentesebb közlekedéshez és a közúti infrasturktúra hatékonyabb kihasználásához – szükséges, hogy kommunikálni tudjanak egymással, ehhez pedig az 5G technológiával kaptunk megoldást" – fejtette ki Szalay Zsolt, a BME gépjármű-technológiai tanszékének vezető kutatója.

Példával is illusztrálta, mit jelenthet a gyakorlatban az ilyen módon intelligenssé fejlesztett magyar közúti infrastruktúra: a péntek esti, Budapestről a Balaton felé tartó csúcsforgalomban az érzékelőkből származó forgalmi adatok alapján például dinamikusan megnyithatnak egy leállósávot a közlekedők számára. "A jövő autói, amelyek önmagukban is intelligensek lesznek, egymással is ki tudák ezt az információt cserélni, és egy autó ezen keresztül képes lesz akár kilométerekre is »ellátni« maga elé" – vázolta a jövőt a szakember.

Ráadásul azon túl, hogy az önvezető autók útvonalat fognak tudni választani például a dugók elkerülésére, a "hagyományos" autók is integrálhatók egy ilyen közlekedési rendszerbe.

"Már csak éve kérdése a közúti infrastruktúra intelligenssé fejlesztésének megjelenése az utakon"

– emelte ki Szalay Zsolt.

Terveik között szerepel, hogy Magyarország bizonyos dedikált útvonalait úgynevezett élő laboratórium jelleggel érkékelőrendszerekkel szereljék fel és ott a hagyományos járművek viselkedését tanulmányozzák, és ehhez tudjanak később autonóm képességekkel rendelkező járműveket is a forgalomba integrálni.

Szenzorokat, lézerszkennereket és kamerákat helyeztek személyautókra és kamionokra, valamint az M86-os útra. A teszt során azt vizsgálják, hogyan kommunikál az út ezekkel az autonóm járművekkel. A vizsgálat az 5G technológiával egylőre offline módon történik, a cél az, hogy megnézzék, valós időben hogyan kommunikál az út a járművekkel és ezzel egyidejűleg a járművek egymással. A cél az úgynevezett mixed trafficra, vagyis vegyes közlekedésre való felkészülés, ahol az autonóm járművek mellett nem intelligens járművek is közlekednek - mondta Szalay Zsolt.

A tesztsorozatban 15 autonóm jármű vesz részt.

A tesztet a BME mellett a Knorr-Bremse, a Magyar Közút Nonprofit Zrt., az Ericsson, a Magyar Telekom, valamint osztrák iparági szereplők közösen végzik, a projektet az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatja.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a kőolaj-előállításban érdekeltek, a távközlési szektor cégei, a feldolgozóipari gyártók (bioetanol, keményítő, napraforgóolaj), valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×