A jegybank honlapján olvasható összefoglalás szerint külső finanszírozási képesség 2019 végén a GDP 1 százalékán stabilizálódott, miközben a folyó fizetési mérleg egyenlege a negyedik negyedévben, az előző negyedévben tapasztalt szint körül alakult.

A külső egyensúlyi mutatók alakulását elsősorban a külkereskedelmi többlet változása határozta meg.

A dinamikusan növekvő beruházás és fogyasztásbővülés mérséklő hatását jórészt ellensúlyozta a készletek felhasználása és a cserearányok javulása - áll a közleményben.

Javította az egyensúlyt a jövedelemegyenleg enyhén mérséklődő hiánya, illetve az EU-transzferek felhasználásának bővülése is, amely közel 4 milliárd eurót tett ki tavaly - tették hozzá.

A folyó fizetési mérleg egyenlege a külkereskedelmi többlet alakulásával párhuzamosan stabilizálódott, ami a kivitel előző évit meghaladó éves növekedése mellett alakult ki.

A nettó külső adósság 8 százalék alá, a bruttó mutató 53 százalék közelébe esett vissza. Az ország külső sérülékenysége szempontjából különösen fontos rövid lejáratú külső adósság 2019 végén csökkent, míg a devizatartalék 28 milliárd euró fölé emelkedett. A tartalék továbbra is jelentősen, több mint 10 milliárd euróval meghaladta a befektetők által elvárt, biztonságosnak tartott szintet.

A lakosság nettó pénzügyi megtakarítása 2019-ben is jelentős volt, csaknem 5 százalék a GDP-hez mérten. Az államháztartás visszafogott hiánya mellett a vállalatok finanszírozási igénye viszonylag magas maradt. A lakosság állampapír-vásárlása 2019 második felében a MÁP+ bevezetésével vett új lendületet.

Ez a folyamat nagyban hozzájárult ahhoz, hogy 2019 során is csökkenjen az államadósságon belüli a devizafinanszírozás, illetve a külföldi finanszírozás részaránya - olvasható a közleményben.