Budapesten a válaszadók 29 százaléka jelezte, hogy a jövedelméből nem tud rendszeresen félretenni. A vidéki magyar városokban élők között 31 százalék, a kistelepüléseken élőknél pedig ez az arány már elérte a 43 százalékot. A települések között minden európai országban vannak megélhetési különbségek, de ezek

általában jóval kisebbek annál, mint amit Magyarországon mértek

- derült ki az Intrum követeléskezelő európai fogyasztói fizetési jelentéséből. Hasonlóan nagy eltéréseket csak Lettországban, Litvániában és Portugáliában találtak, míg a visegrádi országokban, ahogy a legtöbb nyugat-európai országban, szintén jóval kevésbé jellemző a kistelepülések lemaradása.

Bár az elmúlt 3-4 évben tapasztalható erőteljes gazdasági fejlődés általában pozitívan hatott a lakosság fizetőképességére, a növekedést nem egyenletesen érzékelik az emberek az egyes régiókban. Továbbá

a gazdasági fejlődéssel egyidőben az árak is emelkednek és ez a folyamat szintén a vidéki lakosságot érinti hátrányosabban, mint a budapestieket.

Ezt támasztja alá, hogy míg a fővárosi válaszolók 53 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a kiadásaik gyorsabban nőnek, mint a jövedelmük, a vidéki városokban élők között már 56 százalék, a kistelepülések lakói között pedig 64 százalék volt ez az arány - derült ki a cég közleményéből.

Budapesten a legtöbben (40 százalék) a lakbért nevezték legfontosabb rendszeres kiadásuknak. Ugyanakkor aktívan csak a fővárosiak 32 százaléka gyűjt lakásra, de még így is kétszer annyian, mint a falvakban élők, és valamivel többen, mind a vidéki városok lakosai.

A kistelepüléseken élők közül a legtöbben elsősorban nyugdíjra gyűjtenek - 42 százalék -, Budapesten ez az arány 35 százalék. A kisebb városokban élők pedig oktatásra tesznek félre a legnagyobb arányban, 50 százalékuk elsősorban erre tervez költeni a megtakarításából.