eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Kelet-timori lakosok gyalogolnak egy vízzel elárasztott utcán a kelet-timori főváros közelében lévő Tasitoluban 2020. január 23-án. A heves esőzések nyomán a fővárost és környező településeket árvíz öntötte el.
Nyitókép: MTI/EPA/Antonio Dasiparu

Őrületes számok mutatják, mennyibe kerülnek a természeti katasztrófák

Részletes elemzést készült, amelyből kiderült, hogy bár a pénzügyi veszteségek kezelhetőek maradtak, a humanitárius károk hatalmasak.

Az Aon összeszámolta, mennyi gazdasági kárt okoztak tavaly a természeti katasztrófák a világnak:

a magyar államadósság több mint duplája, 232 milliárd dollár jött ki,

ebből 71 milliárd dollár volt biztosított kár.

A portfolio.hu által idézett tanulmányból többek között kiderült, hogy az elmúlt két évtized átlagától ugyan 3%-kal elmaradt a globális gazdasági kár, ám a biztosított veszteség 71 milliárd dolláros értéke 6%-kal felülmúlta az elmúlt 2 évtized átlagát.

Az adatok összehasonlításából az is kiderült, hogy

soha nem voltak még olyan pusztítóak a természeti katasztrófák, mint az elmúlt egy évtizedben.

A milliárd dolláros nagyságrendű gazdasági kárt okozó katasztrófák száma tíz év alatt 417-ra emelkedett a 2000-es évek 255-ös hasonló adatáról. A biztosított esetek száma több mint duplájára, 68-ról 140-re nőtt.

41 olyan természeti katasztrófát hozott 2019, amelyben legalább egymilliárd dollárnyi érték veszett oda,

ebből 12 eset volt biztosított esemény.

Oroszországban több mint 10 millió hektár, Ausztráliában több mint 18,6 millió hektárnyi területet égetett fel a tűz.

2019 legtöbb halálesettel járó katasztrófája az 1750 ember halálát okozó indiai monszun miatti árvíz volt, az Idai&Kenneth elnevezésű ciklon miatt pedig 2 millió embernek kellett elhagynia lakhelyét Afrikában,

A legnagyobb, 82 milliárd dolláros gazdasági kárral az árvizek jártak, a trópusi ciklon és a kedvezőtlen időjárás más jelenségeiből származó események találhatók a második-harmadik helyen.

Címlapról ajánljuk
Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
A mesterséges intelligencia betört a vállalati világba - Hogyan használjuk a generatív AI-t üzleti környezetben?

A mesterséges intelligencia betört a vállalati világba - Hogyan használjuk a generatív AI-t üzleti környezetben?

A gépi tanuláson (machine learningen) alapuló alkalmazások és szolgáltatások már átszövik mindennapjainkat, elég csak a különböző streaming szolgáltatók ajánlórendszereire vagy az okostelefonunk arcfelismerésére gondolni. Ennek adott extra löketet a ChatGPT-t is meghajtó GPT-3 és hozzá hasonló transformer alapú modellek megjelenése, ami széles körben is a felhasználók kezébe adta a folyékonyan kommunikáló algoritmus élményét. Miképp segíthetnek a nagy nyelvi modellek az üzleti folyamatok hatékonyabbá tételében? Erről tart előadást április 23-ai AI in Business rendezvényünkön Ignácz Péter a KPMG managere. 

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×