Infostart.hu
eur:
351.86
usd:
306.88
bux:
137625.54
2026. június 22. hétfő Paulina
Charles Michel belga miniszterelnök érkezik az Európai Unió kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójának második napi ülésére 2019. október 18-án. A tárgyalások középpontjában a Nagy-Britannia uniós tagsága megszűnéséről előző nap született megállapodás áll.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Februárban lesz az uniós költségvetési csúcs

Csúcstalálkozót hívott össze február 20-ára az Európai Unió következő hétéves keretköltségvetésének megvitatására szombaton Charles Michel, az Európai Tanács elnöke.

A 2021-2027 közötti uniós büdzsé kérdése megosztja a 27 tagállamot az eltérő prioritások és Nagy-Britannia kilépése miatt.

"Bármely halasztás komoly gyakorlati és politikai problémákat okozna, és veszélyeztetné a jelenlegi programok és politikák folytatását, valamint újak beindítását" - írta közleményében az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnöke, kompromisszumra sürgetve az összes tagországot.

Nagy-Britannia távozása az Európai Unióból azt jelenti, hogy kevesebb elosztható pénz marad, miközben az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottság a klímaváltozásra és a migrációs ügyekre is szeretne többet költeni.

Az Európai Bizottság a 27 tagállam bruttó nemzeti jövedelme (GNI) 1,11 százalékának megfelelő összegű költségvetést javasol, az Európai Parlament 1,3 százalékért áll ki, míg több ország nem szeretne 1 százaléknál többet.

Címlapról ajánljuk
Így profitálhatnak kisebb országok az AI-forradalomból

Így profitálhatnak kisebb országok az AI-forradalomból

A mesterséges intelligencia versenye nem csak a Szilícium-völgy és Peking története. Egyes kis országok aktívan keresik a piaci réseket, és néhányan meglepően jól céloznak. Íme, hat ország példája, amely megmutatja, hogyan lehet egy csekélyebb méretű államnak sikeres AI-stratégiája.

Horváth Péter: enyhül a létszámhiány, a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak

A Nemzeti Pedagógus Kar napokban újraválasztott elnöke szerint a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak, és ez érződik a létszámhiány enyhülésében is. Horváth Péter erről az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt, és kifejtette azt is, hogy az alapbérek 20 százalékát differenciált bérekre fordítanák.
inforadio
ARÉNA
2026.06.22. hétfő, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×