Tempós minimálbér-emelésbe kezdtek a kelet-közép-európai régió országai, abban a reményben, hogy ennek hatása az egyéb bérek emelésében is megmutatkozik majd - derül ki az Mfor.hu összeállításából.

A napokban napvilágot látott, hogy a korábban tervezettnél is nagyobbat emel

a lengyel kormány, jövő év elejétől bruttó 199 ezer forintnyi zloty lesz, 2023-ra pedig 305 ezer forintnyi.

Lengyelország nincs egyedül, Szlovákiában 520 euróról 580-ra nőne a legkisebb kereshető munkabér (bő 190 ezer forint), és azt is szeretnék elérni, hogy ez a küszöb az átlagbér 60 százalékát jelentse legalább. Mindkét országban 10 százalék fölötti a közelgő emelés (14, illetve 11).

A csehországi emelés jóval szerényebb, 4 százalékos, 518- euróról 542-re nő (kb. 180 ezer forintnyi),

Romániában pedig 446 euró helyett 475-öt lehet majd kapni (160 ezer forint), de októberben újabb emelési kör jön jövőre.

Az előző években Magyarországon szinte ugyanannyi volt a minimálbér - csak nagyon kevéssel alacsonyabb -, mint néhány régiós versenytársé, jövőre azonban az eddigi sereghajtó Románia ér minket utol, a 6 éves bérmegállapodásnak megfelelően 8 százalékos lesz az emelés, 149-ről 161 ezer forintra nő a bruttó minimálbér, ami már csak 1000 forinttal több a románnál.

Ami a nettó összeget illeti, 106 ezer forint januártól a hazai minimálbér, ami szintén csak a románnál magasabb (92 ezer forintnyi lej).

A visegrádi országokban a nettó minimálbér havi 46-53 ezer forinttal magasabb.

Természetesen az árszínvonalat is figyelembe kell venni az adatok vizsgálatakor, ezt nevezik vásárlóerő-paritáson számolt összegnek, de ez alapján sem áll jobb helyen a rangsorban Magyarország, sőt, alacsonyabb összegű keresetükből Románia lakói többet tudnak vásárolni.