Infostart.hu
eur:
388.79
usd:
336.9
bux:
122537.07
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Moszkva, 2012. október 24.A Rosneft (Rosznyefty) állami tulajdonban lévő orosz kőolajipari csoport cégtáblája egy moszkvai benzinkúton 2012. október 24-én. Két nappal korábban a Rosneft bejelentette, hogy megvásárolja a British Petroleum brit olajtársaságnak a TNK-BP vegyesvállalatban meglévő 50 százalékos tulajdonrészét 17,1 milliárd dollárért, a Rosneft részvényeinek 12,84 százalékáért. (MTI/EPA/Szergej Ilnyickij)
Nyitókép: MTI/EPA/Szergej Ilnyickij

Odacsapott a gazdaság és az olajszennyezés a Rosznyeftynek

Jelentősen, 15 százalékkal csökkent a Rosznyefty orosz olajvállalat nyeresége a második negyedévben az alacsonyabb olajárak, a kitermelés korlátozása és az olajszennyezés miatti válság következményeként.

A legnagyobb orosz olajcég szerdán közölte, hogy a részvényesekre jutó nyereség 194 milliárd rubelre (3 milliárd dollár) rúgott a június 30-án végződött három hónapban, szemben az egy évvel korábbi 228 milliárd rubellel. Elemzők alacsonyabb, 170 milliárd rubeles nyereségre számítottak

Az elemzők által különösen nagy figyelemmel kísért kamatfizetés, adózás és értékcsökkenési leírás előtti nyereség (EBITDA) 8,85 százalékkal, 515 milliárd rubelre csökkent.

A vállalat második negyedéves bevétele 2085 milliárd rubelt tett ki, nagyjából ugyanannyi mint 2018 második negyedévében.

Az Oroszország olajkitermelésének több mint 40 százalékát biztosító Rosznyefty napi 4,62 millió hordó olajat hozott fel a földfelszínre április-júniusban, ami negyedéves összevetésben 0,3 százalékos emelkedést, éves szinten viszont majdnem 3 százalékos csökkenést jelent.

Az Urals típusú orosz nyersolaj hordónkénti (159 liter) átlagára 67,9 dollárra rúgott az idei második negyedévben, jóval kisebb az egy évvel korábbi 72,5 dollárnál.

Az év első hat hónapjában a Rosznyefty 4116 ezer milliárd rubel bevételre tett szert, a részvényesekre jutó nyereség pedig 325 milliárd rubelre rúgott. Elemzők 301 milliárd rubeles profitra számítottak.

Az első fél év teljesítménye után részvényenként 15,34 rubeles osztalékot fizet a vállalat. Ez azt jelenti, hogy az osztalék elviszi a nettó nyereség felét.

A Rosznyefty eddigi napi csúcsán 2,2 százalékos pluszban forgott a moszkvai tőzsdén, délután pedig 0,97 százalékos nyereségben forgott, amivel felülteljesítő volt a rubelben számított MICEX-index 0,1 százalékos csökkenéséhez képest.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×