Az első félévében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 6472 új lakás épült, 0,7 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 18 227 volt, 0,9 százalékkal több, mint a múlt év azonos időszakában.

Budapesten 8,6 százalékkal, a kisebb városokban 7,8 százalékkal kevesebb lakás épült. A megyei jogú városokban 10 százalékkal, a községekben 4,3 százalékkal több lakást vettek használatba, mint a múlt év első felében.

A második negyedévben használatba vett 2811 lakás, 10 százalékkal kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában és 2017 harmadik negyedéve óta a legkevesebb. Budapesten a felére esett vissza a negyedévben átadott lakások száma.

Pest megyében a lakásépítések száma továbbra is kiemelkedő, ám az előző év azonos időszakához képest 5,9 százalékkal csökkent. Győr-Moson-Sopron megyében 10 százalékkal emelkedett az épített lakások száma (1156), amely így önmagában meghaladta az Alföldön és Észak-Magyarországon felépült összes lakásét (1032) - közölte a KSH.

A természetes személyek által épített lakások aránya az egy évvel korábbi 49 százalékról 47 százalékra csökkent, a vállalkozások által építetteké 49 százalékról 52 százalékra emelkedett.

Az új lakóépületekben használatba vett lakások 51 százaléka családi házban, 40 százaléka többszintes, többlakásos épületben, 4,2 százaléka lakóparkban épült. A lakások 53 százaléka értékesítésre, 45 százaléka saját használatra, 2,1 százaléka bérbeadásra épült.

A használatba vett lakások átlagos alapterülete 2 négyzetméterrel, 99 négyzetméterre csökkent.

Az építési engedélyek és bejelentések alapján épülő lakások száma Budapesten alig emelkedett, a megyei jogú városokban 3,2 százalékkal, a többi városban 5,7 százalékkal csökkent, míg

a községekben 20 százalékkal nőtt.

Az építtetők az esetek 47 százalékában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten 7,5 százalék, az alacsonyabb területi egységek felé haladva egyre magasabb, a községekben elérte a 92 százalékot.

Visszaáll az egyensúly

Bár az első 6 hónapi adatok éves összehasonlításában csökkenés mutatkozik, éves szinten helyreáll az egyensúly, mert a sok csúszás miatt a második félévben jóval több lakást fognak átadni, s ezek csak akkor jelennek meg a statisztikákban - mondta Mester Nándor, a Portfolio elemzője az InfoRádióban. Hozzátette: a társasházi lakások 50-60 százaléka épül csúszó határidővel.

Az adatokban érdekesnek találta, hogy növekedett az engedélyek és az azok alapján építendő lakások száma. "Ebben az játszhat szerepet, hogy a magánszemélyek - akik általában később kapcsolnak, mint a vállalkozók - tudva azt, hogy milyen támogatásokat lehet igénybe venni, belevágnak ilyen beruházásokba. Az persze kérdés, hogy végül ezek az ingatlanok megépülnek-e, illetve találnak-e megfelelő számú és minőségű kivitelezőt".

Eltérő területi folyamatok figyelhetők meg az ingatlanpiacon, a lakáspiacon az igazi aktivitás a nagy ipari központokban tapasztalható - mondta a Portfolio elemzője. "Az elmúlt napok személyes szakmai tapasztalatai alapján azt mondhatom, hogy Győrben, Debrecenben és főként Szegeden nagy beruházási hullám indult. Óriási az érdeklődés, az áremelkedés üteme egy picit csökkent, de a beruházók a költségnövekedés túlnyomó részét, 60-70 százalékát áthárítják a vevőkre, és ez megjelenik az árakban is. A drágulás 6-10 százalék volt az első félévben, és a következő néhány hónapban az áremelkedés folytatódni fog" - összegzett Mester Nándor.