Infostart.hu
eur:
365.44
usd:
314.79
bux:
149235.16
2026. szeptember 10. csütörtök Hunor, Nikolett
Hárslevelű szőlőfürt a tarcali Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet egyik szőlőjében 2012. szeptember 27-én. Együttműködési megállapodást kötött a Debreceni Egyetem Tudományegyetemi Karok és a tarcali kutatóintézet, melynek keretében megalakult az egyetem Borászati Mikrobiológiai Kihelyezett Tanszéke. Az együttműködés az oktatást és kutatást egyaránt érinti, a közös munka eredményeképpen az egyetemi tudás a borászati technológiák fejlesztésében hasznosul.
Nyitókép: MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Padlón a balatoni bor ára, de legalább jól fogy

A fehérborok átlagos feldolgozói értékesítési hektoliterára májusban 7900 forint volt. Nem tévedés: literenként 79 forint.

Rekordmélységbe süllyedt a bor termelői ára az utóbbi hetekben - írja a Sonline.hu Somogy megyei portál. A megyében dolgozó borászok egy része attól tart, komolyan megérezi a piaci hatásokat, míg mások a direkt értékesítés hatékonyságában bíznak.

A fehérborok átlagos feldolgozói értékesítési hektoliterára májusban 7900 forint volt, amely húsz százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.

Bujdosó Ferenc, a Balatonboglári Borvidék hegyközségi tanácsának elnöke szerint, nincs ebben semmi megdöbbentő. – A nemzetközi trendekhez igazodik a magyar borpiac is – mondta a borász. – Olyan mértékű a bor túlkínálat a világban, hogy ez nem csoda.

Tavaly 40 millió hektoliter lett a felesleg, amely a magyar mennyiség hússzorosa.

Ez érezteti hatását a piacon.

2018-ban egy nehéz év után tíz éves rekordot döntött az elkészült bor mennyisége az Európai Unióban.
A lédig borok piacán komoly gondok vannak, hiszen már 58 forintot is fizetnek érte a felvásárlók. – Nyilván a magyar piacon van egy másik anomália is, amely ehhez a helyzethez vezetett – tette hozzá Bujdosó Ferenc.

A boglári szőlőkkel azonban nincs ilyen probléma. A borvidéken található 3300 hektárnyi szőlőből mindössze 29-re adtak be zöldszüret kérelmet a gazdák. A szőlő 99 százalékának tehát megvan a helye.

A minőségre továbbra is van igény, ezt erősítette meg Kecskésné Gigler Anikó, a siófoki Kecskés és Fia Pincészet egyik alapítója. – Mi közvetlenül adjuk el a bort – mondta Kecskésné Gigler Anikó. – Mi nem érzékeljük, hogy alacsony lenne, hiszen kizárólag palackosan értékesítünk. Egyre jobb a minőség és egyre inkább ezt keresik az emberek. Azt gondolom, csak a minőséggel lehet kitörni.

A dél-Balatonnál is számítanak persze árcsökkenéssel, de ennek mértéke még nem tudható.

Címlapról ajánljuk
Kármán András: a hiteles gazdaságpolitika első feltétele az őszinteség

Kármán András: a hiteles gazdaságpolitika első feltétele az őszinteség

A kormány folytatja a költségvetés hiányának csökkentését, de nem a családok vagy a vállalkozások, illetve nem is az egészségügy, oktatás rovására, hanem a pazarló állam visszavágásából. A végső cél a bizalom helyreállítása – mondta Kármán András pénzügyminiszter a 64. Közgazdász-vándorgyűlést megnyitó beszédében csütörtökön Egerben. 2030-ra teljesítik az euró bevezetéséhez a maastrichti kritériumokat – mondta.

Magyar Péter „az egykori magyar koronázó városban”, Pozsonyban

A Visegrádi Négyek (V4) csütörtöki pozsonyi csúcstalálkozójának legfontosabb témái az illegális migráció elleni határozott küzdelem, az egyre emelkedő energiaárak elleni koordinált fellépés, valamint az Európai Unió következő hétéves költségvetése.
inforadio
ARÉNA
2026.09.10. csütörtök, 18:00
Koji László
az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége elnöke
Bod Péter Ákos: "Nemcsak a hiányt kell csökkenteni, hanem a teljes költségvetési keretet újra kell gondolni"

Bod Péter Ákos: "Nemcsak a hiányt kell csökkenteni, hanem a teljes költségvetési keretet újra kell gondolni"

A 64. Közgazdász-vándorgyűlésen Bod Péter Ákos, Szegő Iván Miklós és Molnár László elemezték a magyar foglalkoztatás helyzetét. Bod Péter Ákos szerint a gazdaság tartósan gyenge növekedési pályára ragadt, miközben újabb külső sokkokra – vámháborúkra és technológiai átrendeződésre – kellene felkészülni, és Magyarország túl keveset fordít humán tőkére és oktatásra. Szegő Iván Miklós a "száz új gyár" program mérlegét vizsgálva megállapította, hogy a nagy beruházások többsége külföldi, összeszerelő jellegű és alacsony hozzáadott értékű, miközben szűkös erőforrásokat – energiát, vizet, munkaerőt – használ fel. A GKI vezető kutatója, Molnár László pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a vállalatok tömeges elbocsátás helyett csendes alkalmazkodással – munkaidő-csökkentéssel, béremelések halasztásával – próbálnak túlélni, miközben a bérek tartósan a termelékenység felett nőnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×